Tavaly az MSZP Tanácsadó Kollégiumának tagjait az a meggyőződés vezette, hogy Magyarországnak szüksége van baloldali, szociáldemokrata válaszokra akkor is, ha ezeknek nem lesz stabil parlamenti képviseletük. A politika számunkra nem pusztán mandátumok kérdése. A politika felelősség. Felelősség azért, hogy legyenek kimondva azok az igazságok, amelyek nélkül nincs esély igazságosabb, biztonságosabb országra. Nem áltatom magam: az MSZP 2026 után várhatóan nem lesz része az Országgyűlésnek. De azt nem fogadom el, hogy ezzel együtt a baloldali gondolkodásnak is el kellene tűnnie a közéletből, mint ahogy azt sugallják.
A Tanácsadó Kollégiumban közgazdászokkal, szociálpolitikusokkal, jogászokkal, oktatási és egészségügyi szakemberekkel együtt száznégyen azon dolgoztunk, hogy rendszerszintű válaszokat adjunk Magyarország válságaira. Javaslataink részletei, költségvetési, jogi, szervezeti feltételei megtalálhatók a Szociális Demokráciáért Intézet szocialis.eu honlapján. A javaslatok mesterséges intelligencia összefoglalói meghallgathatók és megnézhetők a szintén ott lévő linkeken.
Írásomban a javaslataink központi elemét képviselő Gondoskodó Magyarország program rész legfontosabb teendőiből emelek ki néhányat.
SZOCIÁLIS MINIMUM JÖVEDELEM – A BIZTONSÁG ALAPJA Ma Magyarországon százezrek élnek tartós létbizonytalanságban. Ez nemcsak erkölcsi kudarc, hanem gazdasági zsákutca is. Aki minden nap a túlélésért küzd, nem tud tanulni, képezni magát, tervezni. Ezért javasoljuk az egységes Szociális Minimum Jövedelem bevezetését. Ennek lényege, hogy senki jövedelme ne maradjon a létminimum alatt. Nem segélyről beszélünk, hanem jogosultságról. Egy olyan alapról, amely kiegészíti a meglévő jövedelmet, és kiszámítható biztonságot ad. Ez a rendszer nem „eltart”, hanem esélyt teremt. Csökkenti a kiszolgáltatottságot a munkáltatókkal szemben, és valójában erősíti a munkavállalási hajlandóságot.
LAKHATÁS – ALAPJOG, NEM LUXUS Meggyőződésünk, hogy súlyos lakhatási válságban élünk. Fiatalok milliói kénytelenek szülőknél maradni, családok jövedelmük felét albérletre költik, idős emberek fűtetlen lakásokban élnek.
Ezért tartjuk elengedhetetlennek egy legalább százezer lakásra kiterjedő, tízéves szociális és megfizethető bérlakásprogram elindítását. Olyan lakásokat kell építeni, ahol a bérleti díj nem haladja meg a jövedelem 25 százalékát.
Szokatlan, de fontos javaslatunk a közösségi földalap: a telek maradjon közösségi tulajdonban, a lakás viszont legyen megvásárolható. Így csökken az ár, miközben a közvagyon megmarad. Javasoljuk bevezetni az Első Otthon hitelt a mai hitelek felváltásával, amely a 35 év alattiak saját lakásszerzését támogatja, mivel az ő helyzetük a legkilátástalanabb. Az első lakáshoz jutás garanciája csökkenti a munkaerőpiacra belépő nemzedék lakhatási terheit, és valódi, itthon megélhető jövőképet kínál Magyarországon.
MINIMUMÖRÖKSÉG – ESÉLY AZ ÉLETKEZDÉSHEZ A fiatalok ma joggal érzik, hogy esélyük sincs utolérni szüleik generációját. Ezért javasoljuk a minimumörökség bevezetését: az állam minden fiatal számára megtakarítást gyűjt, amelyet 18 évesen lakhatásra vagy tanulásra használhat fel. Az évi 300 ezer forint nem ajándék, hanem befektetés egy olyan generációba, amelynek jövője Magyarország jövője is.
NYUGDÍJ – BIZTONSÁG A LEDOLGOZOTT ÉVEK UTÁN Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy idősek százezrei számolgatják, mire futja a hónap végén. Ezért javasoltuk, hogy a teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot a nettó minimálbér 70 százalékára kell emelni, mert senki nem élhet létbizonytalanságban a ledolgozott évtizedek után.
Javasoljuk visszaállítani a vegyes indexálást, vagyis a nyugdíjak infláció- és átlagos bérnövekedés-követését is. Az alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása érdekében az inflációt követő nyugdíjemelés minden nyugdíjasnak járna, míg a bérkövető emelést öt évig kizárólag az átlag alatti illetménnyel rendelkezők kapnák, az átlagnak megfelelő azonos összegben.
A 13. és a 14. havi nyugdíjat viszont az átlagnyugdíj összegében kell folyósítani minden nyugdíjas számára. Az azonos összegben történő kifizetés érdemi segítséget nyújt az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek, és gátolja az egyre erősödő jövedelmi polarizációt.
OKTATÁS – ESÉLYTEREMTÉS, NEM KIVÁLASZTÁS Az oktatás ma újratermeli az egyenlőtlenségeket. Az oktatási rendszer feladata szerintünk nem a társadalmi különbségek újratermelése, hanem azok csökkentése. A szegregáció pedig nem pedagógiai szükségszerűség, hanem politikai döntések következménye.
Fejleszteni kell a korai gyermekkori nevelés feltételeit, erősíteni a hátránykompenzációt, következetesen alkalmazni az integrált oktatást, és visszaállítani a tankötelezettséget 18 éves korig. Javasoljuk a teljes értékű középfokú végzettség minél szélesebb körű megszerzését, valamint az adaptív készségek fejlesztését szolgáló közismereti tárgyak hosszabb idejű oktatását is.
Az első lépésként az új kormány állítsa helyre a felsőoktatás autonómiáját. A felsőoktatási autonómia biztosítása magas szintű, alkotmányos szabályozást igényel, csak ezzel érhető el a tudományos, szervezeti, oktatási és gazdasági önállóság, illetve a társadalmi funkciók teljesítése, legyen szó állami, alapítványi, egyházi vagy magán fenntartású intézményről
A felsőoktatás legyen képes biztosítani az adott korosztály legalább 30 százaléka számára a diploma megszerzését, és a nemzetközi trendekhez való felzárkózást. Ehhez arra van szükség, hogy a hallgatói létszám 80–90 százaléka állami egyetemen tanulhasson, és a diákhitel rendszerét ösztöndíj alapúvá alakítsák át.
Azt javasoljuk, hogy Magyarország a GDP legalább 6–6,5 százalékát fordítsa oktatásra. De legalább ilyen fontos az autonómia visszaadása az iskoláknak és pedagógusoknak. A tanárnak szakmai döntéseket kell hoznia, nem politikai utasításokat végrehajtania.
EGÉSZSÉGÜGY – NEM PIACI SZOLGÁLTATÁS Az egészség alapjog. Ezért szükséges a kiadások GDP-arányos növelése 8 százalékra, bérrendezés az egészségügyben, és a várólisták radikális csökkentése. A legfontosabb népbetegségek gyógyszereinél indokoltnak tartjuk a maximált térítési díj bevezetését.
Az állami ellátórendszer megerősítése nélkül nincs igazságos egészségügy. A bérrendezés, a kiszámítható életpálya és a munkakörülmények javítása nem halasztható tovább. Az egészségügyi dolgozók szakmai autonómiáját és társadalmi megbecsülését az egészségpolitika középpontjába kell helyezni. Az új kormány feladata, hogy 2028-ra legalább 5000-rel több ápoló és 1000-rel több orvos dolgozzon a hazai rendszerben, mint jelenleg. 2030-ra egy háziorvosra átlagosan legfeljebb 1300–1400 beteg jusson.
JOGÁLLAM – A BIZTONSÁG FELTÉTELE Véleményünk szerint nincs tartós biztonság jogállami garanciák nélkül. Véget kell vetni a rendeleti kormányzásnak, helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, és csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez.
Új, társadalmi részvétellel elfogadott alkotmányra van szükség. Az új kormány kezdeményezze egy modern, közös Alkotmány megalkotását, amely minden állampolgár jogegyenlőségét garantálja, rögzíti a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás alapelveit, valamint megerősíti Magyarország elkötelezettségét az európai és euroatlanti közösség mellett. Az új alkotmány feltétel nélkül garantálja a magánélet védelmét, a véleménynyilvánítás szabadságát és a családhoz való jogot, világnézeti megkötések nélkül, minden olyan együttélési formára kiterjedően, amely kölcsönös felelősségvállaláson és szereteten alapul. Az új alkotmányt az Országgyűlés fogadja el, és népszavazás erősítse meg.
Egy cikkben nem lehet minden fontos ügyre kitérni. Nem állítom azt sem, hogy ezek a javaslatok holnap kormányprogrammá válnak. De azt igen, hogy Magyarország nem maradhat gondolatok nélkül. Ezért dolgoztunk. Ezért jegyzem ezt a cikket. Mert hiszem: Magyarország képes jobb lenni annál, mint amivé tették.
A szerző az MSZP alapító tagja.