Ennek ellenére az afgán menekültek egyre kevésbé találnak menedékre világszerte. A kitoloncoltaknak abba az országba kell visszatérniük, ahol a tálibok 2021-es újabb hatalomátvétele óta folyamatos és egyre súlyosbodó a humanitárius válság, a lakosság több mint fele szorul segítségre, különösen a nők és lányok jogait korlátozó intézkedések miatt.
A napokban precedens nélküli dolog történt: herati helyi források szerint a tálib hatóságok nemzetközi nyomásra szabadon engedtek egy női taekwondoedzőt, Khadija Ahmadzadehet, miután 13 napot töltött fogságban. Ahmadzadehet a tálibok Erényfejlesztési és Bűnmegelőzési Minisztériumának ügynökei vették őrizetbe Herat Jebrail településén. Azzal vádolták a nőt, hogy megsértette az erkölcsi törvényeket, bár a feltételezett bűncselekmény részletes magyarázatát nem hozták nyilvánosságra.
Ahmadzadeh letartóztatása széles körű reakciót váltott ki a közösségi médiában, aktivisták és hétköznapi polgárok online kampányokat indítottak, követelve azonnali szabadon bocsátását.
Szabadulása egyértelműen a növekvő nyilvános nyomás hatására következhetett be, de a jogvédő csoportok szerint ez az eset is rávilágít a nők szabadságjogaival kapcsolatos aggodalmak jogosságára a tálib uralom alatt.
Egyedi eset, hogy egy nőt „csak úgy” elengednek. A 2021-es tálib hatalomátvétel óta folyamatosan romlik a helyzetük, nem tanulhatnak, nem dolgozhatnak, nem énekelhetnek, nem sportolhatnak, manapság már férfikísérettel sem léphetnek ki az utcára, sőt egy új törvény szerint, akkor is börtönbe kerülnek, ha kritizálják a kormányt – pedig erre minden okuk megvan.
Ha bebörtönzik őket, az tárgyalás és ítélethozatal nélkül is megtörténik, borzalmas körülmények között, gyermekeikkel együtt tartják őket fogva, miközben azt sem tudják, miért kerültek be, illetve azt sem, mikor szabadulnak vagy szabadulnak-e egyáltalán.
És ha ez nem lenne elég, Afganisztán a világ egyik legsúlyosabb élelmiszer-válságával néz szembe, évente körülbelül 3,7 millió gyermek szenved akut alultápláltságtól, ez a tendencia folyamatosan romlik.
Afganisztán alultápláltsági válsága drámaian súlyosbodott a gazdasági összeomlás, az aszály és a humanitárius finanszírozás hiánya közepette. A Világélelmezési Program becslései szerint az afgán háztartások több mint 90 százaléka nem engedheti meg magának a megfelelő élelmiszert, ami egy olyan gyermekgenerációt hoz létre, amely a krónikus éhezés és a nem megfelelő táplálkozás miatt állandó fejlődési károsodással néz szembe.
Az afganisztáni gyermektápláltságot több tényező is befolyásolja, többek között a szegénység, az élelmiszer-bizonytalanság, az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és nem utolsósorban az anyák rossz táplálkozása. A válság különösen a vidéki területeket sújtja, ahol a családok élelmiszerhiánnyal és az orvosi ellátás hiányával küzdenek, miközben a női egészségügyi dolgozókra vonatkozó folyamatos szankciók tovább korlátozzák a kezelésekhez való hozzáférést.
Jelentések szerint egyre több gyerek- és fiatalkorú lányt kényszerítenek házasságra, hogy szabaduljanak az éhes szájaktól, emellett pedig rohamosan terjed a gyerekmunka.
Mint azt az UNICEF elemzői írják, 2026-ban már több mint ötmillió gyermek fog éhezni, hacsak nem történik valamiféle szignifikáns változás a közép-ázsiai országban.
A szervezet szerint a frissített irányelvek jelentős változásokat vezetnek be a kezelési és megelőzési projektekben, nagyobb hangsúlyt fektetve az életmentő beavatkozásokra az alultápláltság legsúlyosabb eseteiben. Az új keretrendszer megerősíti a családalapú étkezési rendszereket, és növeli a helyi közösségek szerepét az alultápláltság kezelésében.
Az irányelvek most először tartalmaznak gondozási utasításokat a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők számára, ami kritikus lépést jelent a gyermekek alultápláltságának csökkentésében.
Az UNICEF reméli, hogy ezek a felülvizsgált irányelvek jelentősen javítják a kezelési eredményeket, és megmentik a gyermekek életét Afganisztán pusztító alultápláltsági válságában.
