Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Facebookon vitatta Orbán Viktor állítását, miszerint 1999-ben Bill Clinton arra kérte Magyarországot, hogy „második frontot” nyisson Szerbia ellen. Szerinte ez történelmileg és katonailag hiteltelen, mert egy ilyen lépés csak NATO-szintű tervezéssel és közös döntéssel történhetett volna, nem egy elnöki kérés nyomán.
A kormányfő az 1991-2001 között zajló balkáni háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, „lehet, sőt merni kell nemet mondani arra, ha egy országot háborúba akarnak hívni”. Majd úgy folytatta, „azt mondtam erre az akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak, »no sir«, és most is ezt kell mondani”.
1999. március 12-én Magyarország belépett a NATO-ba. Tizenkét nappal később, március 24-én megindult a koszovói háború NATO-légihadművelete Jugoszlávia ellen. Ez tény és történelem. Most Orbán Viktor azt mondja: Bill Clinton azt kérte, hogy nyissunk »második frontot«, és támadjuk meg Szerbiát, akár Belgrádig. Én ezt a történetet így nem hiszem el, sőt, szerintem szimplán mese – reflektált a miniszterelnök kijelentéséire a biztonságpolitika szakértő. működik.
Tarjányi azt is részletezte, hogy „1999-ben Magyarország friss tag volt” és a honvédség nem egy belgrádi hadjáratra készült, hanem arra, hogy „egyáltalán beilleszkedjen a katonai szövetségbe”.
„A határrendészet készen állt fegyveres csapatok betörése esetén védelmi lépéseket végrehajtani. Erre 1992-től volt megfelelő erő elkülönítve. Az USA tudta ezt, és az erőforrásaink méreteit, lehetőségeit” – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Tarjányi arra is felhívta arra is a figyelmet, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a Balkánon „azonnal területi revízió gyanúját vetette volna fel, ami diplomáciai katasztrófát jelentett volna egy frissen csatlakozott NATO-tag számára”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok tisztában volt a térség érzékenységével és Magyarország korlátozott lehetőségeivel, ezért tartja hiteltelennek Orbán Viktor állítását.
Ha ez nem volna elég: ugyan elindult valamiféle szárazföldi NATO hadművelet tervezése 1999-ben, a koszovói háború idején, ennek nem volt igazi politikai támogatottsága, annak pedig nincs nyoma, hogy Magyarországnak kellett volna megtámadnia Szerbiát – ezt írja mikroblogján Tábor Áron Amerika-szakértő, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.
Tábor szerint Jugoszlávia bombázásának kezdetén Bill Clinton kizárta a szárazföldi akció lehetőségét, hogy minimalizálja az amerikai és szövetséges áldozatok számát. Egy esetleges szárazföldi akcióról beszéltek annak idején politikusok Európában, és a Washington Post is megszellőztetett ilyen terveket, de a korabeli sajtóbeszámolók szerint a NATO vezetői mindig határozottan cáfolták, hogy szárazföldi bevetést terveznének Jugoszlávia ellen. Tábor arra is emlékeztet, hogy akkoriban maga Orbán számolt be arról az Országgyűlésben, hogy a NATO tagjai annyira nem tartották szükségesnek a szárazföldi bevetést, hogy azt a NATO-csúcson napirendre sem tűzték. A Ház üléséről, Orbán felszólalásáról felvétel készült.
Szánalmas, ha egy magát államférfinak gondoló politikus úgy látja jónak, ha ellenfele legyőzéséhez méltatlan eszközökhöz nyúl. Ha konkrétan, hazudik.