Nem a technika vívmányaira gondolok, hanem az emberekre, a köztük lévő interakcióra, a felnőtt-gyerek kapcsolatra, az eszmékre, dolgokra, amik akkor körülvettek bennünket. Az egyik ilyen volt az értékállóság. A gondolatok, cselekedetek értékelése, a jó-rosszról alkotott vélemény állandósága, azok kiszámíthatósága – és itt most nemcsak olyasmire gondolok, mint például a Pál utcai fiúk eszmeisége, úgymint hűség, becsület, árulás, bajtársiasság társadalmi és egyéni megítélése, hanem a mindennapi dolgokra, mint a cipő tartóssága, a tej, parizer szavatossága, a házhoz jövő, szerelő szakik, orvosok, tanárok szavahihetősége és szakértelme.
És a szavaké. Ha én leírtam a hatvan kilométerre élő nagymamámnak, hogy szeretem, akkor ő tudta, hogy az nemcsak most érvényes, hanem mindörökké, és ő abból a tudatból élt és töltekezett a következő nyárig, amíg ismét láthatott. Vagy ha a szüleim, nagyszüleim megígértek valamit, akkor arra szó szerint mérget lehetett venni, hogy megteszik, illetve bekövetkezik.
Mindezekből következett a tisztelet. Amit irántuk tanúsítottunk, mi, gyerekek. Nemcsak a szüleink felé, hanem a környezetünkben élő, összes felnőtt felé. Tudtuk, hogy tőlük függünk, de nemcsak azért becsültük őket, mert kellett, hanem azért is, mert valóban felnéztünk rájuk. Okosnak, és erősnek láttuk őket, tehát természetes volt, hogy az van, amit ők mondanak.
Persze, meresztgettük a karmainkat, feleseltünk, meg próbálkoztunk velük, de összességében elfogadtuk, hogy mi vagyunk a gyerekek, ők a főnökök.
Türelmesebbek is voltunk, mert megtanítottak rá, ezért tudtunk vágyakozni egy karácsonyra talán megkapható – kiérdemelhető – pulcsi, vagy társasjáték után, vagy várakozni akár olyan apróságokra is mint a nyaralás közben elkattintott fényképek, amiket nem hívathattunk elő ripsz-ropsz, hanem meg kellett várni, amíg ismét olyan esemény történik, amit érdemes megörökíteni. A jó dolgokat ki kellett érdemelni, meg kellett érte dolgozni, de a sátoros ünnepeken megjutalmaztak vele. Volt egy kialakult egyensúlya az adok-kapok relációban a felnőttek és gyerekek között.
