Irán;béketárgyalások;

Omán svájci nagykövetségét tegnap nyilatkozat és mindenféle bejelentés nélkül hagyta el az amerikai és iráni delegáció

Időhúzásra játszanak az iráni–amerikai tárgyalásokon, egyre közelít az új háború rémképe

A kölcsönös katonai erőfitogtatás és a vezetők fenyegetőzései árnyékában folytatódtak az amerikai–iráni tárgyalások. A háború veszélye továbbra is a régió fölött lebeg.

Nyilatkozat nélkül távoztak a delegációk Omán genfi nagykövetségéről, ahol tegnap folytatódtak a február 6-án Ománban elkezdődött iráni–amerikai tárgyalások. A mintegy három és fél órás tárgyalás ezúttal is közvetítők által továbbított üzenetek formájában zajlott, akárcsak az első forduló. Annyi kiderült, lesz harmadik forduló is, de annak sem az időpontját, sem a helyszínét egyelőre nem határozták meg. A felállás ugyanaz volt, mint Ománban – az iráni félt Abbász Aragcsi külügyminiszter, az amerikait Steve Witkoff elnöki különmegbízott főtárgyaló és Jared Kushner, Donald Trump veje képviselte. 

A Fehér Ház eddig nem adott ki hivatalos közleményt, Abbasz Aragcsi külügyminiszter viszont az iráni sajtónak nyilatkozva előrelépésről számolt be, szavait a Reuters idézte. Azt mondta, az Omán által közvetített tárgyalások második fordulóján különböző elképzelések merültek fel, de sikerült általános megállapodásra jutni a kétoldalú nukleáris tárgyalások néhány irányadó elvéről. Mostantól ezekre az elvekre építve folytatódnak az egyeztetések és ezek mentén kezdeményezik egy lehetséges megállapodás szövegének kidolgozását. Ezt követően dokumentumok cseréje következik, majd a két fél eldönti a párbeszéd harmadik fordulójának időpontját – tette hozzá. A The Times of Israel azt írta, amerikai tisztségviselők szerint Irán két héten belül részletes javaslatokat tesz Washingtonnak nukleáris programjáról szóló „hiányosságok áthidalására”.

A genfi tárgyalást azért is övezte kiemelt figyelem, mert az amerikai katonai erőfitogtatás – a térségbe rendelt amerikai csapásmérő egység további erősítése a világ legnagyobb repülőgép-hordozó anyahajóhajójával, az USS Gerald Forddal és kötelékével – után hétfőn Irán is hadgyakorlatba kezdett az olajszállítások számára stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban. A létfontosságú átkelőt, ahol a globális olajszállítások harmada halad át, biztonsági okokból több órára részlegesen le is zárták.

Folytatódott a vezetői szintű kölcsönös fenyegetőzés is. Donald Trump amerikai elnök hétfőn az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta, „nagyon fontosak lesznek” ezek a tárgyalások, ő úgy gondolja, hogy az irániak végső soron alkut akarnak kötni, mert mint fogalmazott, „Nem hiszem, hogy a következményeket akarják, amennyiben nem jön létre megállapodás”. Ali Hamenei Irán vallási vezetője azonban még a tárgyalások alatt is harcias üzenetet küldött Washingtonnak.

Arra figyelmeztetett, hogy a Perzsa-öbölben állomásozó Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ugyan „veszélyes eszköz”, de elsüllyeszthető, az iráni haderő pedig a „világ legerősebb hadseregére” is képes „olyan keményen lecsapni, hogy az a hadsereg ne tudjon belőle felkelni”. Az ajatollah nemes egyszerűséggel „idiótának” nevezte Donald Trump amerikai elnököt.

Mind Hamenei, mind más iráni magas rangú tisztségviselők egyértelműen leszögezték már a genfi tárgyalások előtt, hogy Irán semmilyen nyomásra nem hajlandó teljességgel feladni nukleáris programját, és Teherán számára bármilyen megállapodás az Egyesült Államokkal „elválaszthatatlan” az ország elleni szankciók feloldásától, amire egyelőre nem mutat hajlandóságot a Fehér Ház.

A szópárbaj legalább annyira aggodalmat keltett, mint az iráni hadgyakorlat a Hormuzi-szorosban, de délutánra már a tőzsdék is lenyugodtak. Bár az iráni–amerikai tárgyalások szemmel láthatóan csak időhúzásra szolgálnak és biztonságpolitikai, katonai szakértők szerint csak idő kérdése a regionális eszkalációval fenyegető háború, annak nincs nagy valószínűsége, hogy a közeljövőben sor kerül rá. Bár Donald Trump gondolkodását lehetetlen követni, nem valószínű, hogy miközben a gázai és általában a közel-keleti békét szolgálni hivatott Béketanács csütörtöki washingtoni alakuló ülésére készül, katonai csapást mérne Iránra. A Karib-térségből múlt csütörtökön útnak indított G. Ford anyahajó becslések szerint három hét múlva érkezik a helyszínre, költséges útnak indítása fölösleges lenne, ha most indulna a katonai akció. Nem utolsósorban az is a háború azonnali kitörése ellen szól, hogy kedd este kezdődött az iszlám szent hónap, a ramadán, Donald Trump Béketanácsának és gázai újjáépítési terveinek legfőbb finanszírozói, az Öböl menti arab monarchiák aligha vennének jó néven ez idő alatt egy muszlim ország elleni támadást.

Elon Musk lekapcsolta a Starlinket az oroszok számára.