Azt állította Orbán Viktor (Washingtonban, a Trump által létrehozott Béketanács első ülésén, az ukrajnai háborúval kapcsolatban), hogy „tudjuk mindannyian, hogy ez a háború nem tört volna ki, hogyha akkor Trump elnök lett volna hivatalban”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem tudjuk. Csak annyit tudunk, hogy Trump ezt mondta. Valamint azt is tudjuk, hogy többször is kijelentette: hivatalba lépése után 24 óra alatt békét teremtene Ukrajnában. Továbbá azt is tudjuk, hogy azóta több mint egy év telt el. Vajon mit tudhat még Orbán, amit mi nem tudunk?
Azt állította a kormányfő (Budapesten, az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval folytatott tárgyalásai után), hogy az ukránok és az elnökük nyilvánvalóan beszálltak a magyar választási kampányba. Mint mondta, ilyen brutális nyíltsággal beszállni egy másik ország választási kampányába nem túl gyakori.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem Ukrajna szállt be a magyar választási kampányba, hanem a Fidesz rántotta be a magyar kampányba Ukrajnát, ellenségnek nevezve az oroszok által támadott szomszédos országot. Beavatkozik viszont a kampányba egy másik ország vezetője, nevezetesen Donald Trump, aki most Washingtonban közölte, hogy „Orbán Viktor teljes és feltétel nélküli támogatásomat élvezi”. Ezt nevezik brutális nyíltságnak.
Azt is állította Orbán ugyanott (arra a kérdésre válaszolva, hogy jön-e Trump Budapestre), hogy „attól még, hogy valamit nem tudunk biztosan, nem jelenti azt, hogy nem fog megtörténni, és a nemzetközi politikában nem a hosszú távú tervezés, hanem a gyors reagálás az igazi erény, ebben pedig az amerikaiak nagyon jók”.
Ezzel szemben a tény az, hogy hosszú távú tervezés nélkül a gyors reagálás sem ér semmit, és ezzel Orbán Viktor is tisztában van, nem beszélve Hszi Csin-pingről, Putyinról, de az Egyesült Államokról is, kivéve persze magát a gyors reagálású amerikai elnököt. Egyébként tudtommal maga Orbán is hosszú távra tervez. Igaz, ember tervez, választó végez.
Azt állította ezenkívül a miniszterelnök (a Béketanács első ülése után tartott washingtoni sajtótájékoztatóján), hogy „a szervezet munkájában a konfliktusoktól sújtott térségek és azok szomszédai mind részt vesznek”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a világ legsúlyosabb háborúja négy év óta Európában zajlik, de a tanácskozáson az Unióból Magyarországon kívül más tagállam legföljebb megfigyelőként volt jelen. Úgyhogy fordítsuk le Orbán szavait magyarról magyarra: a találkozón Trump barátai vettek részt. Kevesebb mint ötvenen.
Azt állította továbbá Orbán (ugyanott), hogy „a választás egyik tétje az, hogy ukránbarát kormány lesz-e, viszik-e a magyarok pénzét, később a magyar fegyvereket meg a magyar fiatalokat a háborúba, vagy nem viszik. Ez az igazi nagy tétje a választásnak”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem ez a tétje, hiszen a Tisza nem támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítséget sem, hát még a fegyverest, katonák odaküldéséről pedig egyetlen ország sem beszél. Úgyhogy a választás tétje az, hogy viszik-e Orbánékat. Már úgy értem, a Karmelitából az ellenzéki parlamenti padsorokba, vagy még inkább haza.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
