Február 19-én volt százéves Kurtág György , a Müpában az aznap este a tiszteletére rendezett hangverseny főszereplője az izlandi zongorista, Vikingur Ólafsson volt. Játszott eredeti Kurtág-műveket, Bach átiratokat, köztük a nevezetes, a Kurtág-házaspár által sokszor előadott 106. kantáta tételt négy kézre címűt, feleségével Halla Oddný Magnúsdóttirral, és egy saját Bach feldolgozást is, a híres Airt a D-dúr zenekari szvitből. Igazi különlegesség volt, hogy több mű - ez utóbbi is - a hangverseny elején Steinway-koncertzongorán, majd a végén pianínón is megszólalt. A fekete hangszer egykor a Carnegie Hall tulajdona volt, a Kurtág házaspár ott játszott rajta, majd megvásárolta a Budapest Music Center (BMC). Látható rajta nagy fehér betűkkel Kurtág György és Márta aláírása, utóbbi, mint azt sokszor tette, a neve mellé egy virágot is rajzolt, utalva Bornemisza Péter mondására: Virág az ember. Ólafsson - és felesége - mindkét hangszeren gyönyörűen játszott, különösen bensőséges volt a pianínós - Kurtág Mártára emlékező blokk.
A két zongorás rész között más Kurtág műveket is hallhattunk, ezekben Klenyán Csaba klarinétozott, Szűcs Máté brácsázott, Pablo Márquez gitározott, a Danubia Zenekar játszott Markus Stenz vezényletével, az ünnephez méltó színvonalon.
Zeneszerző, tanár, példakép – Ma 100 éves Kurtág GyörgyA másnapi koncert pedig azért volt igazán különleges, mert Kurtág régebbi művei, Bartók 3. Zongoraversenye - a szólista Pierre-Laurent Aimard volt -, valamint Beethoven egyik vonósnégyes tétele után következett az új Kurtág mű, a Die Stechardin című egyfelvonásos opera világpremierje. A 2023 és 2025 között komponált, szóló szopránra íródott művet a XVIII. század végi német polihisztor, a jelentős, Göttingenben működött tudós, Georg Christoph Lichtenberg valódi története inspirálta, aki 1777-ben ismerkedett meg a 13 éves Maria Dorothea Stecharddal, akit csak Stechardinnak nevezett. A lány három évvel később költözött hozzá és 1782-ben egy járványban meghalt, kapcsolatukról egy Gert Hofmann nevű író néhány évvel később regényt is írt, ami angolul - fia fordításában - Lichtenberg és a kis viráglány címmel jelent meg. Georg Christoph Lichtenberg diákkorától élete végéig (ötvenhat éves volt, amikor meghalt) vezetett naplót - amit ő firkafüzeteknek nevezett - amelyeket fiai és testvérei az 1800-as években kétszer is kiadtak. Kurtág 1996-ban már írt művet Néhány tétel Lichtenberg jegyzetfüzetéből címmel szopránra hangszerekkel vagy anélkül címmel.
A Die Stechardin librettója Christoph Hein német író műve, a rövid huszonöt percnél alig hosszabb zenés monodráma hőse a kis Stechard, aki a másik világban - Lichtenberg ateista volt (hálát adott Istennek, hogy annak teremtette) - várja szerelmét, a professzort, akinek már csak a temetésen kell túl lennie, hogy elindulhasson hozzá. A színpadon kis angyalként, hosszú, fehér csipkés ruhában megjelenő Stechardint (rendező: Káel Csaba) Maria Husmann alakította, a szerzői kívánalmaknak megfelelően visszafogott éneklésével, rendkívül kifejezően. Az est karmesterével a zenekarát, a Concerto Budapestet kiválóan felkészítő és vezénylő Keller Andrással készített interjúnkból is kiderült, a kislányt minden kétség nélkül azonosíthatjuk Kurtág Mártával, a professzort Kurtág Györggyel: ez a partitúrába írt szavakból egyértelműen kiderül. Ez az előadás végén a színpad felett megjelenő fényképből is - amelyen a zeneszerző és felesége volt látható - nyilvánvalóvá vált -: az opera egy végső, megrendítő szerelmi vallomás.
Infó: Kurtág 100. Müpa, 2026. február 19., 20.
