A szomszédunkban zajló háború negyedik évfordulójáról ki-ki a maga módján emlékezett meg. Orbán speciel kis zöld ukránokat vélt látni, akik ellepik az energiaközpontjaink környékét. Az európai vezetők közben szolidaritásuk jeléül a minuszokban fagyoskodó Kijevbe utaztak. Az ENSZ új javaslatot tett a fegyverszünetre, amelyet a támadók persze csípőből elutasítottak. De még az ambivalens magatartásra hajló amerikai alelnök is felhívta állama nevében Zelenszkijt. Itthon ellenzékiek demonstráltak az orosz követség előtt, Karácsony Gergely mondott beszédet.
Hitvány rágalom, hogy a kormányoldalnak egy szava sincs. A Magyar Nemzet például címben emelte ki a lényeget: „A háború négy éve tart, a rezsicsökkenés maradt”. Azért Orbán Viktor is négyévezett egyet. Nyílt levélben az ördögfattya Zelenszkij szemére hányta: „Ön négy éve azon dolgozik, hogy Magyarországot belekényszerítse az Önök és Oroszország közötti háborúba. Ön az elmúlt négy évben megkapta ehhez Brüsszel támogatását, és megnyerte magának a magyar ellenzéket is.” Világos. Az elmúlt négy év Ukrajnában nem azzal telt, hogy az ország honvédő háborúban próbálta megvédeni lakosságát, földjét, független államát, hanem azzal, hogy kiszúrjanak velünk. Csak úgy. Jódolgukban. Sőt: „Ön elzárta a Barátság kőolajvezetéket.”
Ez új. Már szó sincs orosz drónokról (egyáltalán Oroszországról), az elromlott szivattyúról, az olajtartály felrobbanásától 10 napig égő 75 000 köbméter olajról. Csak úgy sutty, az ukránok elfordították a csapot. Ráérnek, hát tekergetik. Ezzel szórakoznak. A kompresszorokhoz értő szakembereiket is rögtön ide kellett volna vezényelniük, nem ám a szétvert fűtési-világítási-vizes infrastruktúrához a nagyvárosaikban. Micsoda kicsinyes dacreakció, ha - megengedem - nem a legsebesebben és leglelkesebben, mindent megelőzve a rájuk évek óta acsargó magyar kormány kívánságait teljesítik!
Na de most megkapták Orbántól: „Ezennel felszólítom, hogy változtasson magyarellenes politikáján!” Mert igaziból Ukrajna nem Putyin ellen védekezik négy éve, hanem Orbán ellen háborúzik. Illetve a magyarok ellen, de az ugyanaz.
Valljuk be, ez még mindig kissé satnya megemlékezés az évfordulóról. Csak afféle diplomáciai mismásolás. Több kellett. Hiszen az újabb gödi híreket, a romló közvéleménykutatási adatokat csak valami igazi nagyjelenettel lehet ellensúlyozni. Az se lesz rossz, ha esetleg a Tisza jelöltjeiből sikerül megfelelő számút akkor levadászni, eltántorítani, amikor már nem cserélhetők. Vagy akkor előjönni a vezetőjük ellen az ígért csodafegyverrel, amelyet oly régóta emlegetnek, mint a németek a magukét a világháború vége felé.
Valójában persze nem az ellenzék politikusait, hanem a választóikat kellene elbizonytalanítani.
De mivel? És ez volt a pillanat, amikor az évfordulótól megihletve Orbán előkapta a kis zöld ukrán emberkéket. Micsoda véletlen, épp egy nappal azután, hogy Putyin bejelentette: a béketárgyalások megzavarására valakik merényletet terveznek például a hozzánk gázt szállító Török Áramlat ellen.
A vezényszó elhangzott, hát Orbán is kimondta: Ukrajna megtámadott minket. Minden valószínűség szerint kis zöld ukránok bujkálnak a bokrokban az energiaközpontjaink környékén. Fegyverbe! Fegyverbe! De legalábbis urnához, urnához! „Ide veled, régi kardunk”, illetve régi tollunk, amellyel kormányunkra szoktunk ikszelni. Ő nyújt felénk védő kart, ha küzdünk ellenséggel. Igaz, a Himnuszban Istenről volt szó, de mindenki tudja, ő azon segít, aki magán is segít. Orbán pedig segít magunkon, ha bele is gebedünk.
Hogy kis zöld emberkék igenis léteznek, azt már a 12. században is tudták. Akkor tűntek fel először egy zöld kisfiú és kislány képében a suffolki mezőn, és nem elég, hogy zöldek voltak, ismeretlen nyelven is beszéltek. Szakasztott, mint az ukránok, akik annyival ravaszabbak, hogy nem is szembetűnően zöldek. Szerintem csak belül zöldek, ez a trükkjük. A középkori angolok még arra gyanakodtak, a kis zöld emberkék a föld túlsó feléről jöttek egy barlangon át, vagy egyenesen a Marsról. Művelt korunktól már idegenek a hasonló hülyeségek, a mi kormányunk pontosan tudja, hogy ukránokról van szó. Kis zöld ukránokról. Tőlük védik majd meg az erőműveket katonáink és a sűrített rendőrjárőrök.
Még egy gödi hír, és ez is kevés lesz. A Népszavában megkérdezett szakértők is mérlegelték a lehetőségeket. A legegyszerűbb az ú.n. hamis zászlós dróntámadás volna, de sajna a NATO elég könnyen beazonosítja, hogy honnan jön a drón. Tán a buliba beavatott oroszoktól? Marad a provokáció, az önmerénylet, egy kis robbantgatás, a bombafenyegetések, az ál-szabotázs.
Orbán pénteken a rádióban az évforduló alkalmából külön kéjjel rúgott Ukrajnába: „Ha nekünk mond egy ukrán valamit, azt azért háromszor ellenőrizzük…Bármire képesek. Ez állami terrorizmus, velük állunk szemben.”
Tökéletes jellemzés. Csak éppen a mostani Orbánéké. Nem háromszor: harmincszor kell ellenőrizni, mit mondanak. Bármire képesek. Akár „állami terrorizmusra” is. A zászlójuk már úgyis rég hamis: csak rámázolták a nemzeti színt.
Igen, velük állunk szemben.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.