A kortárs drámákat felvonultató idei DESZKA Fesztiválon több előadásnál is meghatározó momentum volt az adott város, ahol a mű játszódik. A tavalyi MITEM-en is szerepelt az ifj. Vidnyánszky Attila (a fesztivál díszvendége) által rendezett Janovics című produkció, melynek a főhőse a legendás kolozsvári színházigazgató Janovics Jenő. Most Debrecenben a DESZKA Fesztiválon a Csokonai Fórum Kóti Árpád termében játszotta a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A darabot újranézve is nagy élményt jelent, amikor az egyik szereplő, Bíró József behozott a színpadra egy bekeretezett fotót, amelyen a régi kolozsvári társulat látható, a csoportképen középen ül maga Janovics. Kiderült, hogy a színész saját rekvizitumáról van szó, a fotó a szobájában volt, elkezdték próbálni a darabot, amikor rájött, hogy épp a színház bezárása előtti utolsó előadást követően készült képről van szó, amelyre az előadásban is utalnak. Így ez a személyes tárgy is bekerült az előadásba, amelyhez korábban véletlenül jutott hozzá. (A kolozsvári társulat a Bartók és Kodályról szóló Ifjú barbárokat is eljátszotta.)
A Miskolci Nemzeti Színház „Vasgyári eklógák” című szcenírozott felolvasószínházi produkciója két költő, Zemlényi Attila és Kabai Lóránt (2022-ben elhunyt) „négykezese”. A darab négy évvel ezelőtt megosztott első helyezést ért el a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumi drámapályázatán. A drámát 2023-ban be is mutatta a teátrum. A mű fókuszában a miskolci, mára teljesen elhagyatott diósgyőri vasmű (korábban Lenin Kohászati Művek) áll. A témaválasztásról Zemlényi Attila lapunknak elmondta: „ A vasgyár a város közelmúltját és valamennyire még a jelenét is meghatározza. Ha felülről ránéz valaki Miskolcra, akkor a közepén tátong egy 120 hektáros szürke sebhely, amely valamikor a hazai acélipar egyik központja volt. A gyár majdnem százezer embernek adott munkát. A rendszerváltás után fokozatosan zárták be. Több tízezer ember elveszítette a munkáját, Miskolc pedig az acélvárosi arculatát. Kabai Lóránttal sokáig együtt dolgoztunk a Műút című folyóiratnál. A volt vasgyár területén tartottunk irodalmi táborokat és úgy gondoltuk, hogy erről a nem akármilyen örökségről, a vasgyárról kell írnunk, noha eddig drámát nem írtunk, inkább verseket.”
Az előadás rendezője Fandl Ferenc, aki játszik is a produkcióban, amely olyan mint egy koncert és egy felolvasószínház elegye. Vetítésekkel, archív bejátszásokkal hozza közelebb az egykori gyárat. Megdöbbentő a mostani állapota, valóban olyan, mint egy mély, kollektív trauma szomorú látlelete. A dokumentumfilmes elemek keverednek benne a lírai betétekkel. Dramaturgiailag pedig több réteg is megjelenik, egy beteg kisfiú legendájától a gyár területén szívesen időző varjakig, illetve egy egyetemista lány kálváriájáig.
A szerzők sokat kutattak a témában, és azt állítják, hogy a nehézipari fellegvár zuhanórepülése a hetvenes évek elején Vályi Péter miniszterelnök-helyettes titokzatos halálával vette kezdetét. (Vályi a vasműben tett látogatásakor szenvedett balesetet, belezuhant egy öntőgödörbe.) A tragédia a drámában is megjelenik. Ám a mű nem csak a miskolciakat szólítja meg, hanem arról is tanúskodik, hogy a politika milyen módon képes belelépni személyes sorsokba, miként tud nehezen gyógyuló traumát okozni egy városnak és a város polgárainak egyaránt.
Infó: Zemlényi Attila-Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák. Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín. Rendező: Fandl Ferenc. Legközelebb 2026. március 13-án látható.
Meghívottak és hiányzók
Kiss Csaba drámaíró, a DESZKA egyik alapítója, kétségbeejtőnek nevezte a kortárs magyar drámák mai helyzetét. „Míg a meghatározó európai színházi kultúrákban Németországban, Angliában, Franciaországban de akár Lengyelországban vagy Romániában is a repertoár jelentős részét a mai világ aktualitásaival foglalkozó kortárs drámák teszik ki, nálunk évről-évre visszaszorulóban vannak ezek a művek. A DESZKA fesztivál eredetileg a kortárs magyar dráma ünnepe, legfőbb fóruma volt. Mára kikoptak innen az élő drámaírók, mindenfajta improvizatív szövegek, regényadaptációk, régebbi szerzők, Jókai, Kosztolányi, Ady stb. szerepelnek. Ez szellemiségében is visszavettette a DESZKÁT – egy lett a hazai színházi fesztiválok közül. Pedig a Drámaírói Kerekasztal korábban is jelezte, hogy szívesen részt venne a DESZKA rangjának, értelmének újrafogalmazásában. Korábban sokkal jobb volt a magyar drámairodalom helyzet, létezett a Katona József produkciós pályázat, amely a színházakat arra ösztönözte, hogy minél több új, friss művet mutassanak be. A RIVALDA című antológia meg is jelentette a darabokat. Ma ilyen kiemelt állami forrás nincs. Nagyon kevés új darab születik a máról, a rendszerváltás utáni évtizedekről. Jó lenne ezen változtatni, hiszen a mai színdarabok a kor fontos lenyomatai is egyben, nélkülük ez a kor eltűnik a magyar színház történetéből” – jegyezte meg. Az idei fesztiválon szerepelt Egressy Zoltán, Horváth Péter és Kárpáti Péter drámája. Felolvasták többek között Kiss Csaba új darabját a „Rozetta és az üstököst”. De nem került be például Székely Csaba, Háy János vagy Spiró György egyetlen műve sem. Székely Csaba ezt a közösségi oldalán még a fesztivál előtt kritikával is illette.
