Ha azért ment el Magyar Péter hétfőn a legfőbb ügyészhez, hogy azon folyamatban lévő ügyekről – MNB-botrány, gyermekvédelem, fideszes politikusokkal szembeni eljárások – kérdezze, amelyekről a találkozót követő sajtótájékoztatóján beszámolt, akkor a Tisza Párt vezetője helybe ment a pofonért. Az ügyészség ugyanis, sajátos magyar közjogi helyzetéből fakadóan, sem a kormánynak, sem pedig az Országgyűlésnek nem felelős, „független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet” – magyarán: egy európai parlamenti képviselő (MP) kérdéseire pont annyi és olyan választ köteles adni, amennyit és amilyet általában a nyilvánosságnak ad, különösen a fenti, egyedi ügyekben. Így viszont már érthető Magyar szándéka; a találkozóval, amely szerinte is teljesen eredménytelen volt, az ügyészség politikai elfogultságát kívánta demonstrálni: „teljesen nyilvánvaló, hogy politikai utasításra nem járnak el fideszes bűnözőkkel szemben”.
Polt Péter két évtizedes legfőbb ügyészi működése során a közvélemény jelentős részében az a benyomás alakult ki, hogy az ügyészség (fideszes) politikai befolyás alatt áll. A politikailag kényes ügyekben vagy el sem indultak az eljárások/nyomozások, vagy évekig elhúzódtak, s végül nem jutottak el a vádemelésig. Polt utóda, a tavaly nyáron kilenc évre legfőbb ügyésszé választott Nagy Gábor Bálint – akit kétharmados ellenzéki győzelem esetén sem egyszerű posztjáról elmozdítani – egyetlen módon tudja a politikai befolyás látszatát elhárítani: ha vezetése alatt az ügyészség kivétel nélkül minden ügyben a jogszabályoknak megfelelően jár el, tekintet nélkül azok politikai kapcsolódására. Ha nem indulnak politikailag motivált eljárások a mai ellenzéki szereplőkkel szemben, ha az esetleges kormányváltás után valóban felelősségre vonják a NER-lovagokat, ha nem tesznek keresztbe az „Út a börtönbe” programnak. És ha az ügyészi szervezet is támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, ami jócskán segítene elhárítani a politikai elfogultság látszatát.