Nem tekintik szülőnek, vagy, ahogy a bíró fogalmazott a perindításhoz szükséges „szülői minőséggel” nem rendelkezik. Noha mostanában inkább a kórházban rekedt újszülött kisbabákról esik szó, a családbarát kormányzás 16. évében a szülők válásakor a gyermekvédelmi rendszer, és a bíróság kriminalizálja a gyerekükért küzdő szülőket. Két anya történetét mutatjuk be, de sok apa is hasonló helyzetben van.
A szöveg elején említett mondatot a Gödöllői Járásbíróság mondta egy gyermekelhelyezéssel összefüggő tárgyaláson az édesanyáról. Kolozsy Gabriella a szülői felügyelet gyakorlását kérte a perben, gyerekét ugyanis évek óta nem nevelheti. A bíróság azon felül, hogy kimondta róla, gyerekének immár nem szülője, még csaknem egymillió, egészen pontosan 914 ezer 400 forint perköltség megfizetésére is kötelezte. Jogi képviselője fellebbezett és úgy érvelt: az alaptörvény szerint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi.” Ebből cáfolhatatlanul következik, hogy egy gyermeknek két szülője van: egy anyja és egy apja, és a szülői felügyelet megszüntetése nem egyenlő a szülői minőség elvonásával.
Kolozsy Gabriella és most 12 éves fia 2024 novemberében láthatta egymást utoljára. Azóta a bírósági döntés értelmében tilos találkozniuk.
Amikor utoljára találkoztunk, a kisfiam sírva borult a nyakamba, és azt mondta nekem, bármi történik, akkor is engem fog a világon a legjobban szeretni. Pár nappal később volt a számunkra végzetes tárgyalás, és januárban már a vezetéknevemet sem viselhette. Annyit tudok róla egy közös ismerősünktől, hogy már azt mondja, neki nincsen anyja – mesélte az anya.
Lapunkban korábban írtunk Kolozsy Gabriella és kisfia történetéről. Amikor a nő várandós lett, és a 12 hetes ultrahangvizsgálaton kiderült, hogy nem kislányuk lesz, a párja azt akarta, vetessék el a magzatot. A többi között emiatt szétváltak, de a közös ingatlanban továbbra is egy fedél alatt éltek. A férfinek új kapcsolata lett, ezért a bíróságon kezdeményezte, hogy az anya és gyereke hagyja el a házat. A bíróság ennek helyt adott. A gyermekelhelyezési perben a bíróság először ideiglenes intézkedést hozott, és az anyánál helyezte el a gyereket, a férfi a gyerektartást alkalomszerűen fizette. Később a férfi e-mailben tudatta, nem akar kapcsolatot tartani a gyerekkel.
Bántalmazás hatósági engedéllyel – Határokon átnyúló jogsértés, hamis vád és a gyerekvédelem totális csődje egy magyarországi elhelyezési ügyben- Korábban kaptam egy spanyolországi állásajánlatot, amelyet 2015-ben elfogadtam – mondja Gabriella. „Az apa hozzájárult kisfiam útlevelének kiváltásához, és aláírta, hogy oda viszem a gyereket, ahova akarom. A gyámhivatalnál is megtettem bejelentést, a kiköltözéshez szükséges minden hivatalos utat végigjártam. 2018-ban a bíróság első fokon kimondta: nálam helyezi el a kisfiamat, tehát akkor az ideiglenes döntést felváltotta a végleges végzés”. Anya és fia kiköltöztek, 2018. novemberben a letelepedési engedélyt is megkapták. A nő itthon vagyonjogi pert indított a közös ház feléért, a férfi erre válaszul megtámadta a gyermekelhelyezési döntést. Az anyát a bíróság az új eljárásban arra kötelezte, biztosítsa az apának a felügyelt kapcsolattartást. Így kéthetente hétvégén utaztak Magyarországra. Az apa és a fiú ilyenkor egy családsegítőben találkoztak. A szabályok szerint az anyának ilyenkor el kellett volna hagynia az épületet, de kisfia mindig ellenőrizte, ott van-e még. A családsegítő emiatt azt írta róla, nem együttműködő a kapcsolattartás terén, hiszen nem tartja be az előírást.
Ez a vélemény ott volt a bíró előtt, amikor úgy döntött, azonnali hatállyal áthelyezte a fiút az apához. Az anya rögtön felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriára, amely felfüggesztette a másodfokú ítélet végrehajtását. Így anya és fia visszamehetett Spanyolországba, majd átköltözött a Kanári-szigetekre. Ezt a nő bejelentette az ügyükben eljáró gyámhivatalnak, közölte a pontos lakcímet is, és kérte, foglalják határozatba.
Egy délelőtt, amikor edzésre indultunk, az utcasarkon négy civil ruhás rendőr állított meg, az utca másik végét golyóálló mellénybe öltözött, automata fegyverrel, plexi sisakkal felszerelt rendőrök állták el. A nyolcéves fiamat kiszakították a kezemből, ott helyben bepisilt a félelemtől
– mondta az anya. Az apa ugyanis a rendőrségen feljelentést tett, azt állította, nem tudja hol van a gyereke, ezért a magyar Igazságügyi Minisztérium – ekkor Varga Judit vezette a tárcát - azt a tájékoztatást küldte a spanyol hatóságoknak, hogy az anya elrabolta a gyereket, és kérte az intézkedést. Az anya öt hétre börtönbe került gyilkosok, drogkereskedők közé, kétszer az életére is törtek, a kisfiút pedig hazaszállították az apjához.
Nem kaptam vissza a fiam. Kértem az Igazságügyi Minisztériumot, kezdjük elölről az összes eljárást, törvényesen, jogszerűen. Azt válaszolták, nekik annyi a feladatuk, hogy a gyerek visszahozatalával kapcsolatos szülői kérelmet eljuttassák a megfelelő állam hatóságához, de azt nem kell ellenőrizniük, hogy a gyermekrablás vádjának van-e alapja, ahogy a következményekkel sincs dolguk – mondta. A fiú 8 és fél éves volt, amikor az apjához került. Az akkor még felügyelt keretek között engedélyezett találkozókon elmesélte anyjának, hogy a férfi új felesége megszoptatta őt, 9 és fél éves volt ekkor. Kolozsy Gabriella azonnal jelentette ezt a hatóságoknak, szexuális abúzussal vádolta a nőt, aki a hatóságok előtt beismerte a szoptatást, de azt mondta, azt a gyerek kérte. A hatóságok és a bíróság nem talált kivetnivalót a kiskamasz szoptatásában, sőt, az apa kezdeményezésére a bíró megszüntette az anya felügyeleti jogát is, és minden kapcsolattartást megtiltott. Ez ellen fellebbezett az anya és jogi képviselője, és ennek lett a következménye az, hogy a bíróság már nem tekint szülőként Kolozsy Gabriellára.
Úgy jártak el, mintha elrabolta volna a fiát
Hasonló helyzetben van Juhász-Bauer Bernadett is. Az ő fia, Aladár hamarosan 10 éves lesz. – Soha nem laktunk együtt a kisfiam apjával, egyedül neveltem. A gyermekelhelyezésről mediáció során állapodtunk meg, a szülői felügyelet jogait kizárólag én kaptam meg. Erről a megállapodásról bírói egyezséget kötöttünk, amely 2017 szeptemberében jogerőre emelkedett. 2020. februártól pedig csak felügyelet mellett tarthatott kapcsolatot Aladárral az apja, egy erre kijelölt szakember jelenlétében, egy meghatározott helyen – idézte fel a történteket.
Bernadett később új párjával, illetve Aladárral és az időközben megszületett kislányával Spanyolországba költözött. Arról, hogy Aladárra vonatkozóan ennek mi a hivatalos és törvényes menete, a gyámhatóságon érdeklődött, és aszerint járt el. Aladár és édesapja kapcsolattartását a gyámhatóság határozata szerint online is biztosíthatta, de az apa nem élt a lehetőséggel. Váratlan fordulat volt, hogy ilyen előzmények után a férfi 2022-ben nemzetközi visszaviteli kérelmet adott be az akkor Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztériumba, és hamisan azt vallotta, a gyerek kizárólagos felügyeleti jogát ő gyakorolja. A spanyol hatóságokhoz ez a kérelem ment ki, ott pedig úgy jártak el, mintha az anya elrabolta volna a fiát.
Négy fegyveres rendőr ment este a kisfiúért, az ágyból vitték el, és adták át a pár méterre az autóban várakozó apának.
- A spanyolországi magyar konzulnak még éjjel megküldtük a hatályos bírósági ítéletet, aki másnap visszaigazoltatta a minisztériummal és a bírósággal, hogy a gyereket nálam helyezték el, majd azt mondta, azonnal induljunk Magyarországra, ott visszakapom Aladárt – mondta Bernadett. „Büntetőfeljelentési is tettünk a rendőrségen a hamis tartalmú okirat és hatóság félrevezetése miatt. Mire az apa a fiammal autóval Magyarországra ért, mi is megérkeztünk repülővel, és egyből a rendőrségre mentünk. Jött a második sokk: nem kaptuk vissza a fiam. Az apa elrejtőzött vele, a rendőrség eltűnés miatt körözte is, a magyar bíróság később mégis neki ítélte. Azzal vádolt meg, hogy akadályoztam a kapcsolattartásukat, a bíróság szerint így nem vagyok alkalmas a nevelésre”.
A rendőrség megállapította, hogy ez a vád hamis, az apa beismerte a gyámhivatal előtt, tudatában volt annak, hogy Aladárt vissza kellett volna adnia, amikor átlépte vele Magyarország határát. – Felügyelet alatt tarthattam kapcsolatot a fiammal, de csak 35 nap után láttam először, amikor sírva kért, vigyem haza. Aztán fél évig nem hozták el a kapcsolattartásokra, ellenem nevelték, ellenséges lett velem. A bíróság szerint én felzaklattam őt a találkozókon, ezért fél évre eltiltottak tőle. A büntetés azóta letelt, havonta egyszer két órában, ismét ellenőrzött keretek között találkozhatunk. A gyermekemet úgy vették el tőlem, mintha nem is én szültem volna.
Egy idén februárban készült, ezt a történetet is elemző igazságügyi pszichológiai vizsgálat szerint a gyerek viselkedése teljes mértékben megfelel a szakirodalomban leírt súlyos elidegenítési mintázatoknak, és azt javasolja a szekszárdi gyámhivatalnak: „a gyerek és az apa kapcsolatát azonnal fel kell függeszteni, a gyerek viselkedése az apa által megvalósult súlyos elidegenítés és megfélemlíts következményeire utal. A gyerek jelenlegi pszichés állapota akut veszélyeztetettséget jelez, további beavatkozás hiányában súlyos személyiség károsodás kockázatát hordozza”.
