Megkapó kitárulkozások

A háromszereplős produkcióban Nagy Zsolt színész mellett két német autógyár magyarországi üzemének a két dolgozója áll a reflektorfényben. Mindannyian önmagukat játsszák. A Kelemen Kristóf által rendezett dokumentarista koncepciójú csaknem másfél órában három személyes történetbe avatódunk be. A győri gyár volt szakszervezeti elnöke, Németh Sándor több szívbeavatkozás után is vállalta a színpadi szereplést. A kecskeméti autógyár szalagmunkása Lantos Viktória Zsanett pedig megmutatja, hogy a monoton napi rutin mellett menyi más érdekli még. Nagy Zsolt, az Örkény Színház színésze pedig szintén őszintén vall pályája örömeiről és hullámvölgyeiről. Nincs szabályos darab, történetek, jelenetek, szituációk, filmbejátszások váltják egymást. Többször úgy érezzük, mintha egy izgalmas dokumentumfilmet látnánk. Aztán pedig megkapó színpadi monológok és dialógusok részesei lehetünk. Tanulságosak a politikusokat megmutató archív dokumentumok. A magyar miniszterelnök például miközben a kecskeméti gyárba utazik, elmeséli, hogy édesapja milyen autóra vágyott egész életében.

Mindhárom szereplő elmondja, hogy miként megy be a munkahelyére, a gyárba, illetve a színházba. Nem hinnék, de akadnak hasonlóságok. Fontos momentum a szakszervezet szerepe, amely sztrájkot is képes szervezni. Persze minden harcnak, megvan az ára, Németh Sándor erről is beszél, igencsak megrázóan. Lantos Viktória Zsanett pedig az előadás egyik részében egyszer csak ott a színpadon lefesti Nagy Zsoltot, merthogy elkezdett festeni, egyébként a reneszánsz a kedvenc korszaka. A Drive segít elfelejteni az előítéleteinket, ha engedjük, segít abban is, hogy újra merjünk kérdezni, másoktól és önmagunktól is. És még abban is, hogy legyen türelmünk és hitünk a válaszokat is megtalálni. Az előadás a Jurányi repertoárjában látható, emellett hamarosan Münchenben és Hamburgban is vendégszerepel majd.