A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Kristalina Georgieva egy tokiói konferencián arra figyelmeztetett, hogy az elhúzódó közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a piacokra és a gazdaságokra. Emellett felszólította a döntéshozókat, hogy készüljenek fel egy „új normalitásra” – írta meg a Bloomberg. Az, hogy mi volna az „új normalitás”, nem tudni, de gyanítjuk, nincs sok köze a széltében-hosszában tárgyalt új világrendhez.
Már csak azért sem, mert az, hogy az olajárak hordónként 120 dollár felé ugrottak, miután a közel-keleti feszültség tovább eszkalálódott, a Hormuzi-szoros pedig gyakorlatilag bezárult; az, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait csökkentette a olajkitermelését, mivel a tárolókapacitások gyorsan telítődnek; hogy Georgieva közlése szerint a szoroson áthaladó hajóforgalom 90 százalékkal esett vissza; hogy a Hormuzi-szoros a globális olajellátás mintegy ötödét, valamint a cseppfolyósított földgáz kereskedelmének jelentős részét bonyolítja le, hogy ez az útvonal adja Ázsia olajimportjának nagyjából a felét, szóval mindez nagyon is a múltra emlékeztet bennünket, semmint a jövő hajnalhasadására. Arra, hogy a félmúlt, a szénhidrogén-alapú civilizáció mennyire törékeny, s hogy ebben a törékenységében mennyire kiszolgáltatott az emberi hülyeségnek.
Az IMF vezérigazgatója kiemelte: ha az energiaárak tízszázalékos emelkedése egy éven át fennmarad, az a globális inflációt negyven bázisponttal növeli, miközben lassítja a gazdasági bővülést. Donald Trump a Truth Social platformján reagált az olajár-emelkedésre. Azt írta, hogy a rövid távú áringadozás „nagyon csekély ár”, amit meg kell fizetni. Hozzátette továbbá, hogy az árak gyorsan csökkenni fognak, „amint az iráni nukleáris fenyegetés felszámolása véget ér”. Trump itt nem tesz mást, mint hogy megpróbálja összekapcsolni az általa meghirdetett új világot az eltemetett totalitással, de ez nem csak az olaj miatt nem sikerül.
Az elnök, mint látni, végérvényesen magára zárta a múlt világ zárkáját.
Georgieva egyébként arra ösztönözte a döntéshozókat, hogy erősítsék meg intézményeiket, valamint támogassák a magánszektor által vezérelt növekedést. Arra is kérte őket, hogy szükség esetén használják ki a rendelkezésre álló gazdaságpolitikai mozgásterüket, de csak azzal a feltétellel, ha a válságot követően újraépítik a tartalékaikat.
Mindez súlyosan érint bennünket, magyarokat. A német Spiegel szerint ha Orbán Viktor nyeri a választást, Magyarországnak nem lesz helye az EU-ban, mert Magyarországot nem látják úgy szívesen az Unióban, ha egy Putyin-szerű autokrata vezeti. „Ki kell-e zárni Magyarországot az EU-ból?” – tették fel a kérdést az olvasóknak, és 92 százalék szavazott igennel. A voksolás alatt egy szerkesztői megjegyzés is olvasható; abban arról írnak, hogy az Orbán-kormány hogyan vétózta meg az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós EU-s kölcsönprogram beindítását, illetve az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot.
A gond ott kezdődik, hogy ezzel az ország elvesztené természetes közegét, az Európai Uniót, a fejlődés zálogát.