Kőbácsi családtag volt, aki karok, lábak és lényegében test hiányában mindig ott tornyosult a könyvespolcon. – Ő képviselte azt a gazdagságot, ami nekünk nem volt – mondták az ott megforduló gyerekek, unokák.
De emellett Kőbácsi egy VI. századi Buddha-fej is volt, meg egy olyan család tulajdona is, aki a holokauszt idején kénytelen volt mindenét hátrahagyva elmenekülni Magyarországról. Ebbe a Teréz körúti lakásba az 1950-es években egy másik család, Szabó Gál András nagyszülei költöztek, így a hátrahagyott festmények, könyvek, bútorok és különböző használati tárgyak a gyerekeknek köszönhetően új történetekre leltek.
A család szilárd tagja, Kőbácsi mellett például a méretes fotelek királyi trónokká, míg az egyeseknek mívesen faragott székek a gyerekek számára rémisztőnek, aztán rémisztően kényelmetlen elemekké váltak: „Utáltam ezeket a székeket. Kisgyerekként rettentőnek és hátborzongatónak láttam őket. Később, amikor idősebb lettem, már csak kényelmetlenek voltak. Még hátradőlni sem lehetett rajtuk” – olvasható Szabó Gál András visszaemlékezése a budapesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításán. A tárgyak ugyanis nemrégiben sorsuk új fordulópontjához értek: édesapja halála után, egy költözés alkalmával tudta meg, hogy gyerekkorának meghatározó tárgyai egy pesti zsidó textilkereskedő család, a Lédermannék tulajdona volt.
Holokauszttúlélő nagyszülők unokájaként Szabó Gál András elhatározta, felkutatja a családot, hogy visszaadja jogos tulajdonukat: bár mint kiderült a szerda este tartott kiállításmegnyitón, a nemes szándék nem könnyített a hajszán, ami aztán kezdetét vette. Toronyi Zsuzsanna, a múzeum főigazgatója a megnyitón kifejtette, komoly erőfesztésre van szükség ahhoz, hogy egy 80 évvel ezelőtt történt események főszereplőit felkutassák – főleg, hogy a holokauszt árnyékában egyáltalán az is kérdéses, van-e még kiket keresni. A hajsza, amelynek kisebb állomásait, zsákutcáit és mérföldköveit egy 2027-ban debütáló Netflix dokumentumfilm is feldolgozza sikeresnek bizonyult, amelynek eredménye a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pop-up kiállítása, az, hogy a megnyitón csaknem 16 Lédermann családtag is részt vehetett valamint az is, hogy a projekt egy budapesti kulturális intézmény egyik legfontosabb morális kötelességévé vált.
Kérdésünkre, hogy aztán mi lesz a következő állomás a tárgyak életében, Toronyi Zsuzsanna kifejtette, a tárgyakat egyelőre műtárgyként a kiállítás őrzi egészen nyárig, majd a család Szabó Gál Andrással közösen dönt arról, hova költöznek végül. Március 17-én este 7 órakor a budapesti Bálint Házban Szabó Gál András személyesen mesél a dokumentumfilm forgatása alatt átélt zsákutcákról, meglelt tengerentúli nyomokról és erkölcsi dilemmákról is.
