„Magyar Péter nemcsak egy tank, hanem kiderül, hogy vannak érzelmei”

Művészet mint aktivizmus?

Minden művészet aktivizmus. Nem nagyon tudsz úgy filmet készíteni, hogy ne akarj hatni vele. Egy ilyen kiélezett időszakban, mint a mostani pedig még aktivistábbnak hat egy film - ez magától értetődő. Ezeket a játékszabályokat az ember elfogadja, amikor belemegy az alkotófolyamatba. Ezt nem lehet kivonni a képletből.

A Curtiz mennyiben volt aktivizmus?

Vannak benne állítások, melyek az értékvállalásaim voltak. Például, hogy a háború bármilyen fajta propagálása semmilyen szempontból sem fér a művészet keretei közé.

Mikor vált egyértelművé, hogy Magyar Péter felbukkanása kapcsán is vannak állításai?

Nyilvánvalóan minden az első Partizán interjúval indult, de akkor ezt még csak egy érdekességnek tartottam, sőt, el is csodálkoztam az interjú népszerűségén. Utólag is azt érzem, hogy kifejezetten meglepett a magyar társadalomnak az a fajta érettsége, hogy ez a beszélgetés ennyi embert érdekelt, és nem csak az akut politikafogyasztókat. Próbálom minden témában megtalálni azt a pillanatot, amikor egy projekt eléri azt a mélységet, ami nem csak magyarországi szemmel érdekelheti a nézőt, hanem nemzetközileg is érdekes lehet. Visszakanyarodva a Curtiz-hez, az is ilyen volt. Magyar Péter esetében ezt akkor kezdtem el érezni, amikor az Európai Parlamentben tartott beszédet, és kezet nyújtott Orbán Viktornak. „Vége van!” Ekkor még nagyon sokáig nem léptünk kapcsolatba Péterrel, de számomra ott kezdett kirajzolódni az a karizma, melytől izgalmassá válik valaki és valami. Az érdekelt, hogyan lehet a jelenséget árnyalni, megnézni a mögötte lévő dolgokat. Milyen az, amikor nem csak tabloid dolgokat lát róla, és miképpen rajzolódik ki az ember ebből az egészből. És ekkor leültettem a feleségemet, cég- és alkotótársamat, Sümeghy Claudia producert, hogy én ebben látok egy filmet. Méghozzá egy dokumentumfilmet – amit eddig nem túl sokat készítettem – ám játékfilmes szerkezettel és dramaturgiával.

Ekkor keresték meg Radnai Márkot, akin keresztül végül elérték Magyar Pétert. Milyen volt az első találkozó?

Visszakanyarodnék oda, hogy sok olyan gyerekkori ismerősöm van, akik valamilyen módon mára részesei a kormányzatnak. De érthető okokból nem ezen az útvonalon keresztül szerettem volna eljutni Magyar Péterhez, mert nem lett volna túl jó ajánlólevél. Tudtam, hogy az „utcáról” kell eljutnom hozzá, szereztem telefonszámot Radnai Márkhoz, elkezdtem hívogatni, e-mailben keresni 2024 novemberében. Azt gondoltam, hogy biztos rengeteg filmes mozog körülöttük.

Nem így volt?

Kiderült, hogy nem. 2025 januárjában találkoztunk Márkkal – nyilván ő már akkor szuperelfoglalt volt. Beszélgettünk egy órát, majd azt mondta, hogy oké, csináljuk. Később Márk összehozott egy találkozót Péterrel az irodájában, és kaptunk fél órát, amiből lett kettő. Gyorsan belekóstolhattunk Péter rendkívül szarkasztikus humorába, ami hozzám nagyon közel áll. Nagyon szeretem azt a fajta humort, amit ő hoz, és ami közös nyelv lett végül. Az első kérdése az volt, hogy „Nektek mi bajotok van? Nem féltek?”

És mit válaszoltak?

Azt, hogy e szerint nem biztos, hogy értjük a „Ne féljetek!” felhívást, most akkor félni kell vagy nem kell félni? Elmondtuk, hogy ez semmilyen szempontból sem lehet kampányfilm, hanem olyan képet rajzolunk, amilyet a dokumentarista eszközeinkkel megismerünk. Hogy aztán ez milyen lesz, az rajta is múlik, a kérdés, hogy mennyire enged be. Erre azt válaszolta, hogy jó oké persze, hát neki nincs mit takargatnia. Azt hiszem, akkor még egyikünk sem tudta, hogy mire bólintott rá, és hogy a következő egy évben mennyi időt töltünk majd együtt.

Sok mindent lehet mondani a Tavasz Szélről. Imázsfilm, ami nyugaton bevett műfaj. Független produkció és sokan már előre elkönyvelték propagandának.

Nem tudom, hogy kell-e azzal foglalkoznom, hogy kikerültem-e a propaganda csapdáját vagy sem. Könnyen rá lehet aggatni, hogy propagandafilm, ha valaki nagyon szeretné, nyilvánvalóan ennek a veszélynek a tudatával készítettük a Tavaszi Szelet. Már másfél évvel ezelőtt láttuk ezt, illetve annak a jelentőségét, hogy milyen szakmai következményekkel is járhat. Szóval, ez számomra hit és érzelmi kérdés. Ugyanakkor nagyon jól esik, ha a Tavaszi Szélt nem propagandának tartják. Korábban említettem Petőfi Sándort – a Rákay Philip által készített film hibája nem az, hogy rossz ízlésű. A probléma az, hogy hazug. Onnantól lesz hazug egy ilyen film, amikor azt állítjuk, hogy Petőfi Sándor tökéletesnek született, emiatt pedig soha nem lesz azonosulási pontja a nézővel. Mert amikor valakit tökéletesnek ábrázolunk egyszerűen parodisztikussá válik. A hibáinktól leszünk emberek és mi ezekről beszélünk a Tavaszi Szélben. Azokat a pillanatokat ábrázoljuk, amikor Magyar Péter nemcsak egy tank, hanem kiderül, hogy vannak érzelmei, esetleges hibáin pedig képes túllépni.

Pedig a konzervatív propagandisták és a kormány épp azzal támadta Magyar Pétert, hogy szerintük épp a hibái miatt nem igaz ember. Miközben a film erőssége, hogy annak is tud újat nyújtani, aki krónikus politika fogyasztó, azzal, hogy megmutatja Magyar érzelmes pillanatait.

Ez volt az alap-megállapodás köztünk: mi akkor látjuk értelmét a filmnek, ha ő teljesen beenged. Látnom kell akkor is, amikor a padlón van. Ő pedig megértette, hogy ez a film csak akkor működik, ha van betekintésünk ezekbe a pillanatokba.

Volt olyan helyzet, hogy Magyar Péter kikapcsoltatta a kamerát?

Nem. De nekem ebben a helyzetben nem is lett volna dolgom, hogy így tegyek. Én azért voltam ott, hogy ezt az egészet dokumentáljam és kirajzolódjon egy hús-vér ember belőle. Persze olykor voltak csipkelődések, de ezeket mindannyian bírtuk.

Radnai Márk meglepően sokat szerepel, ami remek, mert egy afféle enigmatikus figura.

Sosem találkoztam korábban Márkkal, akit megismertem, azon lehetett érezni, hogy elképesztő munkát tett a saját fejlődésébe az elmúlt időszakban. Többször átment a tű fokán – és ez az, ami őt hitelessé teszi. És nem kell kitennie magára a táblát, hogy ő kicsoda, mert az mindenkinek világos.

Nemcsak az első, hanem a második Partizán-interjú is jelentős dramaturgiai pont a filmben. Gulyás Márton azonban csak archív felvételeken látszik, nem szólal meg az interjúkban. Nem vetődött fel, hogy megkérdezzék őt?

Ő a maga részéről tartózkodott a megszólalástól, de nyitott volt arra, hogy oda is kövessük Péteréket. Azzal indokolta, hogy szakmailag fontos távolságot tartania az ilyen filmektől, amit el is tudok fogadni. Sőt, utólag nem is bánom. Végül is Marci ott van a vásznon, és ma már médiatörténelem, ami ott lezajlott, különösen a második interjún, ami elképesztő bokszmeccs volt. Sokkal izgalmasabb, hogy ez ilyen dráma maradt és egyikük sem kezdi el magyarázni, hogy „milyen is volt az interjú”.

Viszonylag kevés fideszes politikus jelenik meg a filmben, ők is csak archív felvételen: Deutsch Tamás, Menczer Tamás, illetve maga Orbán Viktor a poloskázó beszéddel.

Extrém rövid idő alatt vágtuk meg a filmet, ami embertelen feladat volt – senkinek sem ajánlom ezt a munkatempót, mert folyamatos hiányérzetet kreál – de az érdeklődés csúcsán szerettünk volna kijönni a mozikban. Volt egy hét és félórás verzió is, ami folyamatosan formálódott. Volt egy olyan gondolat, hogy meséljük el az elmúlt tizenhat évet, majd ott voltunk már 2006-ban a Gyurcsány-ellenes tüntetésen, de aztán rájöttünk, hogy mi nem adatokkal szeretnénk illusztrálni, hanem érzelmekkel. Fontos, hogy minél előbb rátérjünk a főhős történetére, így kivettük a történelmi áttekintést az elejéről, aminek következtében egy csomó fideszes politikus „kiesett”, még Kósa Lajos is csak említés szintjén került szóba Lakner Zoltán jóvoltából. Sokkal fontosabb volt, hogy megmutassuk, hogy egy ellenzéki politikus hogy „provokál ki” egy kézfogást Orbán Viktorból, ami tizenhat év alatt másnak nem sikerült. Elérte, hogy vissza kellett jönnie a miniszterelnöknek az emberi szintre a felhők közül. És ez komoly teljesítmény. Mindemellett fontos, hogy a Tavaszi Szél a saját pénzünkből készült, nem volt benne se szponzor, se állami támogatás, az adóvisszatérítést sem igényeltük, hogy semmit ne lehessen ránk fogni. Amúgy meg a fideszes politikusok megszólalnak a szépen finanszírozott csatornáikon, ezt a színjátékot pedig nem akartuk támogatni.

Meg, ahogy mondta nem félnek. De attól még jöhetnek retorziók, például egy NAV vizsgálat?

Jöhet, de szomorúak lesznek, mert mivel pályázni is szoktunk, a JUNO11 folyamatosan ellenőrzött cég. Nekem ez a film szakmai kötelesség volt, dokumentálni akartam ezt a történelmi pillanatot, a korszakot melyet most megéltünk.

Ha már ennyi időt töltött Magyar Péterrel, muszáj megkérdeznem: szóba került valaha is a filmfinanszírozás jövője a beszélgetéseik során?

Nem. Van most nagyobb problémánk a “luxustermékeknél” ebben az országban: oktatás, egészségügy és még lehetne sorolni. Nehéz szemet hunyni a felett az igazságtalanság felett, hogy a filmszakmában van olyan pozíció, amellyel valaki bizonyos forgatásokon ezer euró fölött keres naponta, ami egy kezdő tanárnak másfél havi fizetése. Mi épp ezért készítünk független filmeket limitált büdzsével, és mindenkinek megmondjuk, hogy mennyit tudunk fizetni. Sokan vannak, akik nem elit szakmát végeznek, hanem mondjuk életeket mentenek, oktatnak – őket is illene megbecsülni. 

Infó: Tavaszi Szél - Az ébredés. Bemutatja a JUNO 11