kritika;előadás;Radnóti Színház;Eötvös10;Sirokkó Szövetkezet;

A több szemszögből is követhető produkció egy tömegpánikról mesél

Rave és rend – Hat fiatal meghal egy klubban, a cégállamra felesküdött tanárnő mellett a dealer a valódi angyal

A tánctér a transzcendencia utolsó maradéka egy kiüresedett világban.

Egy tragédia sosem pusztán egy rosszul sikerült éjszaka következménye. A Regős Simon rendezésében, Cs. Nagy Adrienne társszerzőségével készült KELETI BLoKk című előadás azt problematizálja, hogyan válik egy szórakozóhelyi katasztrófa társadalmi eseménnyé – hogyan jön létre az a narratíva, amely végül eldönti, mi történhetett 20011. január 15-én - a dátum nem elírás - Dunatest egyik HEVöN-bulijában? És egyáltalán mi történhetett valójában?

A Radnóti Színház, a Sirokkó Szövetkezet és az Eötvös10 együttműködésében létrejött, több szemszögből is követhető produkció egy fiktív ügy dokumentumaiból építkezve nagyon is ismerős történetet mesél annak a budapesti közönségnek, amelynek több ismert klubját nemrég valóban, megkérdőjelezhető hatósági intézkedések sújtottak.

A színpadi cselekmény viszont egy képzeletbeli metropoliszban játszódik, ahol néhány gimnazista a KELETI BLoKk nevű klubba indul bulizni. A HEVöN-parti tragédiába torkollik: egy tömegpánikban hat fiatal meghal. A darab a történet élő rekonstrukciójaként, a cégállamra felesküdött janicsárképző tanárnő narratívájában követhető a „kadétjegyet” váltóknak. Ám a produkciónak van egy immerzív síkja is. Míg a „kadétok” a nézőtéren ülve, addig a „zarándokok” a színpadon mozogva követik a konkrét eseményeket.

A klasszikus nézőpont „tiszta” narratívát kínál, a színpadi részvétel pedig a klubok tapasztalatához hasonló, töredékes, véletlenszerű, az autonóm figyelem által irányított élmény, ami az elbeszélés és valóság ellentétét formailag hangsúlyozza. A darab visszatérő gondolata, hogy a tánctér a transzcendencia utolsó maradéka egy kiüresedett világban. 

A szereplők azonban nem csupán felszabadulnak benne, hanem fokozatosan el is veszítik az irányítást, és mi a kontrollvesztés, ha nem a cégállam szerinti morálból való kicsúszás?

A színészi játék több ponton is emlékezetes. Juniki Noémi Angel figurája afféle költői-keserű metanarrátor: a Puck-szerű alak egyszerre része a történetnek és a kifelé sziszegő kommentátora annak. Gyönyörűen megtestesül benne a kiüresítettek valódi oltalmazója: a dealer, az angyal. A modern eksztázis groteszk szentségével, saját „perverziójával” szemben Kádár Kinga Daráló nyomozóhadnagya (a tanárnő) pedig a büntető állam hangján beszél lenyűgözően: pszeudo-objektív, moralizáló mondatai a rend narratíváját képviselik, miközben a figura maga is belecsúszik a vizsgált világ közepébe.

A KELETI BLoKk legknagyobb kérdése azonban az, hogy hogyan reagál egy társadalom az ilyen tragédiákra. Finoman rámutat arra, hogy egy felsőbb hatalom által folyamatosan figyelt élettérben a pánik nem pusztán egyéni reakció: a razziák lehetőségével terhelt, állandó felülvizsgálás alatt működő környezet maga is képes felerősíteni egy kisebb incidens kollektív összeomlássá válását. 

Infó: Regős Simon – Cs. Nagy Adrienne: KELETI BLoKk. Tömegpánik egy felvonásban. Eötvös10 Művelődési Ház. Legközelebb 2026. április 8-án

A Kulturális és Innovációs Minisztérium cikkünk megjelenéséig nem részletezte, milyen céllal volt szükség a jelentős mennyiségű kokárdára.