Elképzelni sem tudják, hogy a Fidesz akár veszíthet is

„Nem leszünk ukrán gyarmat!” – ezzel a mottóval vonult fel az ismét megrendezett kormánypárti Békemenet. Mintha majdnem fél évet visszarepültünk volna az időben. Ahogyan tavaly október 23-án, most március 15-én is végeláthatatlan sorban hozták a buszok az embereket a Margit híd budai hídfőjéhez. A gyülekezőhelyen – DK-sok aktivisták jóvoltából – kormányellenes feliratok várták az érkezőket, akik azonban inkább a Fidesz és Orbán Viktor éltetésével voltak elfoglalva.

„Viktor” – pingálta valaki a miniszterelnök keresztnevét a magyar zászló fehér sávjába, oda, ahova mások a településük nevét szokták kiírni. „Viktor, Viktor!” – skandálta egy lengyel társaság is. Néhány pólón Orbán Viktort ábrázoló fotót láttunk, fölötte a „pride” felirattal. Egy transzparens arra buzdított, hogy „Ismerd fel a liberál-fasizmust!”.

A tömeg – jó néhány tízezren lehettek – vidámnak és lelkesnek tűnt. A szervezők többféle táblát osztogattak. Az egyik azt hirdette, hogy „Zelenszkij rabjai nem leszünk!”, a másik azt, hogy „A Fidesz a biztos választás”. A harmadikon Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij áthúzott fényképe mellett az állt, hogy „Stop háború!”, a negyediken szintén áthúzva cirill betűkkel és ukrán nemzeti színekkel szerepelt a Tisza.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) képeslap formátumú emléklappal jelentkezett: „Békemenet 2026, Március 15., Vis et Virtus”. Azaz: „Erő és Erény”. A hátoldalon kiderült, hogy április 12-én a „béke kormányára” kell szavazni.

„Ha a Tisza hatalomra kerül, akkor Magyarországnak annyi, az erdélyieknek és a határon túliaknak pedig még inkább annyi” – közölte lapunk kérdésére egy idős, elegánsan öltözött, narancssárga nyakkendőt viselő, Székelyudvarhelyről jött férfi. Elmondta, sehogyan se tudja megérteni, hogy a magyar fiatalok, akik pedig a „világon egyedülálló módon” rengeteg kedvezményben részesülnek, miért vannak az Orbán-kormány ellen. Számára ez egész egyszerűen felfoghatatlan.

Ugyanígy felfoghatatlan az is, hogy a Demokratikus Koalíció megfosztaná szavazati joguktól a határon túli magyarokat: „Székelyudvarhelyen születtem, 1620-ig vissza tudom vezetni a családomat. Magyar család. Miért akarja elvenni tőlem Dobrev Klára az állampolgárságot?”

A társaságában lévő szemüveges férfi – aki egy ideje már áttelepült Brassóból – azon kesergett, hogy a lakótelepen egyedül ő tette ki az erkélyére a magyar zászlót. „Miért nem látok az embereken kokárdát? Turisták között élek?” – háborgott. Aztán összegzésképpen kijelentette: „a baloldal hazaáruló banda”.

Egyetértettek abban, hogy nem szeretnék, ha gyerekeiket, unokáikat „háborúba vinnék”. Márpedig Magyar Péterből kinézik, hogy ez a szándéka. A székelyudvarhelyi szerint egyáltalán nem biztos, hogy puszta riogatás a háború. Hiszen azt se gondolta volna senki, mi történik Iránban egyik napról a másikra. Közbevetésünkkel, hogy Iránt konkrétan Orbán Viktor szövetségesei, Benjamin Netanjahu és Donald Trump támadta meg, sikerült kisebbfajta zavart okoznunk. Némi tanácstalanság után a brassói zárta rövidre a témát: „Ez az ő dolguk, csatázzanak, harcoljanak, csak nekünk hagyjanak békét.”

Egyikük se tudja elképzelni, hogy a parlamenti választáson vereséget szenvedjen a Fidesz.

Erre azonban kár a szót vesztegetni – helyeseltek egymásnak –, ez teljesen lehetetlen.

A törökszentmiklósiak között se találtunk senkit, aki számításba vette volna, hogy akár győzhet is a Tisza Párt. „Nem veszíthetünk” – mondták kórusban. „Pozitívan gondolkodunk, a Fidesz nyer, és kész. Hajrá, Fidesz! Csak a Fidesz!” – lelkesítette szószólójuk a körülötte lévőket.

Hasonló válaszokat kaptunk a pécsiektől is. Egyikük elismerte ugyan, hogy valóban sokan voltak a városban tartott tiszás összejövetelen, de ez csak „pillanatnyi föllángolás, ami kijózanodáshoz fog vezetni, amikor voksolni kell. Akkor rájönnek, hogy mi vagyunk az igaziak”. Mármint mi vagyunk „a biztos választás” – magyarázta mosolyogva a mellette álló asszony.

A Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényből érkezett a Békemenetre az a középkorú nő, aki az általunk megkérdezettek közül egyedüliként a Tisza Párt győzelmének lehetőségéről is hajlandó volt beszélni. Igaz, rögtön hangsúlyozta, hogy ez csak négy év múlva lesz elképzelhető, a mostani választáson még biztosan marad a kormány.

Sajátos párbeszédet folytattunk egy tapolcai férfival:

– Én a Népszavát nem nagyon szeretem, megmondom őszintén – kezdte.

– Az baj. Olvassa?

– Már nem.

– És mikor olvasta?

– Régen.

Ennyiben maradtunk. Ő is úgy volt vele, hogy semmi esélye sincs a Tisza Pártnak, és magabiztosságában a felmérések eredményei sem ingatták meg. A közvélemény-kutatási adatok félrevezetők – állapította meg –, csak azért vannak, hogy megtévesszék az embereket. A tiszások szerinte mindenképpen csalódni fognak: „ha a Fidesz nyer, akkor azért, ha a Tisza nyer, akkor meg azért”.