A kormányfő hétfői, országjárása első állomásán, Kaposváron ugyanis kijelentette, hogy folytatódik a 2010 óta megnégyszereződött átlagbéremelés, amelynek eredményeképp a ciklus végére Magyarországon az átlagfizetés egymillió forint lesz.
Apró homokszem a gépezetben, hogy a 2024 vége óta zászlóra tűzött bérfelzárkóztatási programban – aminek eredménye lett a kabinet nyomására kialakított, de már az első érdemi évben dugába dőlt hosszú távú minimálbér-megállapodás – az Orbán-kormány ezt az eredményt még jóval korábbra tette. Hétfőig rendre az hangzott el a propagandaüzenetekben - ha a bruttó átlagbér szóba került -, hogy az egymillió forintos átlagjövedelem már 2028-ra az asztalon lesz. Olyannyira ez volt a kitűzött irány, hogy Nagy Márton alig egy hónapja tett közzé a Facebook-oldalán egy posztot: „Azért küzdünk, hogy 2028-ra (…) a bruttó átlagkeresetet a versenyszektorban egymillió forintra növeljük.” A hétfői kormányfői beszéd szerint ez a küzdelem elbukott, s a régóta ígért, lélektani határ jelentő bruttó átlagfizetést jó, ha a következő évtized elejére összehozza a Fidesz-kormány - már amennyiben pozícióban maradnak.
Újra elővette az Orbán-kormány az ezer eurós minimálbér ígéretét, de repülőrajt helyett ezt maximum a forint árfolyama fogja eldönteniOrbán Viktor friss kijelentése egyébként teljes mértékben alátámasztja lapunk kalkulációit, amelyeket éppen Nagy Márton február közepi posztja után tettünk meg. Akkor jeleztük: a versenyszféra egymillió forintos átlagbére a jelzett időpontra, azaz 2028 év elejére szinte biztosan csak álom marad. Elmúlt év decemberére – jelenleg ez az elérhető legfrissebb KSH-adat – ugyanis a vállalkozások esetében az éves bérnövekedés mértéke 8,7 százalékot tett ki. Ahhoz, hogy a friss adatokban szereplő 794 100 forintról a vágyott szintre katapultáljon az átlagbér, két év alatt 25 százalék feletti növekedési ütem kellene. Vagyis éves szinten a jelenleginek csaknem a dupláját kellene összehozni, ami az éppen csökkenő bérkiáramlási dinamikát figyelembe véve lényegében lehetetlen. Persze erre rá lehetne vágni, hogy a korábbi öt évben is láttunk már 15 százalék feletti bővülést 2022–2023-ban, ám ez extrém magas inflációs környezetben történt meg, amit aligha szeretne viszontlátni a Fidesz-kabinet. Így viszont szinte borítékolható, hogy ha marad is a jelenlegi kormány, 2028-ra egyáltalán nem reális az 1 millió forintos álomhatár; az leginkább egy jó kampányszlogen volt, aminek igencsak kevés a valóságtartalma. A jelek szerint ezt immár a miniszterelnök is így gondolja.
Minden második magyar elégedetlen a fizetésével, a munkavállalói stressz már az egekben van