A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy
a 11 százalék is az EU legnagyobbjai közé tartozott, a probléma a bázissal van: az emelés után még mindig Európa harmadik legalacsonyabb minimálbére a magyar.
A témát illetően azt is igyekeznek elhallgatni, hogy minden magyarázat ellenére – döntően a gazdaságirányítás teljes kudarcának hatására – a 3 százalék feletti GDP-növekedésből nem lett semmi, pedig ez az egyik meghatározó pillére volt a béralkunak.
Padlón a magyar gazdaság, tavaly csak 0,3 százalékos növekedésre futotta Orbán Viktor repülőrajtjábólHiába az Orbán-kormány győzelmi jelentése, továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban a magyar minimálbérA sikerpropaganda és az óriásplakátok árnyékában mára feledésbe merült, hogy valóban egy hosszú távú bérmegállapodást hoztak tető alá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a felek 2024 végén, ami 2027-re vonatkozóan is rögzíti a minimálbér-emelés szintjét. Eszerint a következő évre tervezett, egészen mesébe illő 14 százalékos emeléssel 2027. január 1-jétől 367 992 forint lehetne a minimálbér. Elég azonban az egyezségbe foglalt, elvárt gazdasági paraméterekre pillantani, és csaknem biztosan borítékolható, hogy ebből sem lesz semmi. Ahogy 2026-ban, úgy 2027-ben is kénytelenek lesznek a felek újratárgyalni az emelés mértékét. Az ráadásul egy újabb eleme az egyenletnek, hogy könnyen meglehet, mindezt egy új, Tisza-kormány égisze alatt teszik meg. Ha ugyanis az elvárt kritériumokra tekintünk a dokumentumban, akkor kiderül: a 14 százalékos bérfejlesztéshez nem kevesebb, mint 4,1 százalékos gazdasági előrelépés van beállítva elvárásként. Ekkora GDP-növekedéssel pedig egyetlen makrogazdasági elemző sem számol, a prognózisok 2–2,5 százalék között szóródnak. Az infláció 3 százalékos szintje és a bruttó átlagbér 7,6 százalékos növekedése ad némi mentsvárat, ami kedvező feltételek esetén talán teljesülhet.
Sehol nincs az Orbán-féle júliusi repülőrajt sem, kihunyt a fény az alagút végénEzzel együtt Nagy Márton éppen a minap egy Facebook-posztban jelezte, hogy amit ígértek, azt tartják, vagyis azért küzdenek, hogy 2028-ra az 1000 eurós minimálbér és a versenyszektorban az egymillió forintos bruttó átlagkereset megvalósuljon. A nemzetgazdasági miniszter szavai annak ellenére teljesülhetnek – legalábbis az egyik fele –, hogy amint jeleztük, a kabinet által kieszközölt hároméves bérmegállapodásból az utóbbi két év tervei egyáltalán nem teljesültek. Ehhez pedig éppenséggel a forint euróval szembeni árfolyama nyújthat segítséget. Azt persze nehéz lenne megmondani, hogy csaknem két év múlva milyen árfolyam lesz érvényben, különösen annak fényében, hogy a jegybank, az amerikai Fed, illetve az EKB is készül – igaz, más-más időben – kamatvágásra. Ám tény, hogy
a hosszú távú bérmegállapodás megkötése óta erősödött a magyar deviza az euróval szemben: 2024 év végén 393–395 forintot adtak egy euróért, most 380 környékén ingadozik
a jegyzés - ez pedig az NGM vezetésének malmára hajthatja a vizet. Ha a forint tartani tudná a jelenlegi árfolyamát, akkor nem zárható ki, hogy végül a be nem teljesülő forintalapú minimálbér-ígéretek ellenére is összejön az 1000 eurós szint 2028 év elejére. Itt azért meg kell jegyezni, hogy ezt a szlogenszerű vállalását 2024 szeptemberében kezdte szajkózni az Orbán-kabinet, ám Gulyás Gergely – éppen a forint gyengülési hulláma miatt – alig egy hónappal később, egy októberi kormányinfón már megpróbált visszalépni belőle. Akkor a forint euróval szembeni jegyzése ugyanis már 406 forint környékén járt, aminek hatására a kancelláriaminiszter már úgy szólt: az árfolyam miatt inkább azt mondaná, hogy nem 1000 eurós, hanem 400 ezer forintos minimálkeresettel számolnak. Azóta a forintárfolyam fordult, s most a nemzetgazdasági miniszter posztjában újra feltűnt az 1000 euró.
Egymilliós fizetéssel kampányolnak
A versenyszféra 1 millió forintos átlagbére viszont szinte biztosan álom marad ugyanebben az időpontban. Elmúlt év novemberére ugyanis a vállalkozások esetében az éves bérnövekedés mértéke 8,1 százalékra mérséklődött. Ahhoz, hogy a friss adatokban szereplő 748 800 forintról a vágyott szintre katapultáljon az átlagbér, két év alatt 33 százalék feletti növekedési ütem kellene. Vagyis éves szinten a jelenleginek a dupláját kellene összehozni, ami az éppen csökkenő bérkiáramlási dinamikát figyelembe véve lényegében lehetetlen. Bár lehet azt mondani, hogy a korábbi öt évben 2022-2023-ban láttunk már 15 százalék feletti fejlődést, ám az egy extrém magas inflációs környezetben történt. Így viszont szinte borítékolható, hogy ha marad is a jelenlegi kormány, 2028-ra egyáltalán nem reális az 1 millió forintos álomhatár; az leginkább kampányszlogen, aminek nagyon kevés a realitása.
