Nagy Ákos zeneszerző kezdeményezésére, az aHang civil szervezettel közösen nyílt levélben küzd a színházi, zenei, irodalmi és filmes szakma több alakja a Kossuth-díj presztízsének visszaállításáért. Az aláírók követeléseikkel elsősorban a Kossuth-díj jelölő grémiumot, a díjat odaítélő testületet, a díjazottakat, valamint a teljes magyar művészeti közösséget szólították meg, de céljuk, hogy a mindenkori kormány kulturális programjában kiemelt helyet kapjon a legnagyobb presztízsű állami díj renoméjának helyreállítása.
Az aláírók között szerepel többek között Schilling Árpád Jászai Mari-díjas rendező, a Krétakör alapítója, Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, Dés László Kossuth-díjas előadóművész, Bojár Iván András művészettörténész, író, Sárosdi Lilla színész, és Tompa Andrea Déry Tibor-díjas író, színikritikus is.
A nyílt levél kitér a felhívás apropójára is, miszerint a friss Kossuth-díjas Lackfi János költő, író jelölésének körülményei átláthatatlanok, amely az aláírók szerint azért is aggályos, mert a jelölőbizottság tagja Lackfi édesanyja, Mezey Katalin is.
A levél az esettel kapcsolatban így fogalmaz: „2026 márciusában olyan kérdés merül fel a magyar kulturális életben, amely nem pusztán egyetlen jelölésről vagy személyről szól, hanem a közbizalomról, a művészeti közösség erkölcsi önképéről és a mára már egyébként is megtépázott, sok esetben a szekértáborok közötti gúny és cinikus megjegyzések tárgyává vált Kossuth-díj intézményének hitelességéről.”
Megszólalt Lackfi János, szerinte az édesanyja éppen nem volt bent azon a bizottsági ülésen, amelyen döntés született az ő Kossuth-díjárólAz aláírók hangsúlyozzák, nem a jelölt életművéről mondanának ítéletet, hanem az eljárás módját kérdőjelezik meg, amelynek szerintük „nemcsak tisztességesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania.” Ennek érdekében kérik a döntéshozókat az etikai kódexben foglaltak ismertetésére, többek között arról, hogyan áll az összeférhetetlenség kérdésével, például családtagok közötti helyzet esetén. Az aláírók szerint amennyiben nem létezik erre szabályozás, az átláhatóság érdekében szükséges lenne.
„Úgy gondoljuk, hogy minden olyan intézmény, amely a nemzeti kultúra legmagasabb kitüntetéseiről dönt, köteles világos, nyilvános és ellenőrizhető etikai normák szerint működni. Nem azért, mert a művészeti teljesítmény önmagában ne lenne mérvadó, hanem azért, mert a döntések körülményei ugyanúgy alakítják a díj tekintélyét, mint maguk a díjazottak” – fogalmaz a nyílt levél.
Nagy Ákos kérdésünkre elmondta, a levéllel személyesen is megkeresik a napokban az illetékeseket, hogy az biztosan eljusson a döntéshozókhoz.
Ahogyan arról beszámoltunk, Lackfi János költő, író március 14-én lépett a Kossuth-díjasok sorába, elismerését azonban beárnyékolja, hogy a díjat odaítélő bizottság egyetlen irodalmár tagja Mezey Katalin, az ő édesanyja. Az író lapunknak úgy reagált a díjazása körül kialakult polémiára, hogy édesanyja éppen nem volt jelen, „a bizottság pedig az ő távollétében megszavazta nekem a díjat. Igencsak zavarba ejtő és megtisztelő. Mindenesetre a múltban igyekeztem alkotóenergiáimmal szolgálni az olvasókat és az irodalmat, és a jövőben is ezt fogom tenni.” Később Mezey Katalin lapunkkal azt közölte, kitaláció, hazugság, hogy ő jelölte volna Kossuth-díjra a fiát.
Megszólalt Lackfi János, szerinte az édesanyja éppen nem volt bent azon a bizottsági ülésen, amelyen döntés született az ő Kossuth-díjáról