A bírósági döntés abban különbözik a nyilvános beszélgetéstől, cikkezéstől, hogy bíróságon csak konkrét ügyben, konkrét bizonyítékok alapján lehet valamiről azt mondani, hogy hamis.
A társadalmi kommunikációban viszont nem érdektelenek a tapasztalatok. Akármit mondott is Zelenszkij vagy ez a frissen előkerült volt ukrán titkosszolga, egyetlen precedens sincs rá, hogy ukrán katonák vagy titkosszolgálati emberek, vagy akár ukránbarát szervezetek merényletet követtek volna el külföldi politikus megfélemlítése vagy életének kioltása céljából. Aktív szolgálatban álló orosz tábornokok ellen valóban követtek el merényletet, és azt Oroszország területén tették. De a háború kezdetén nem született semmiféle megállapodás, hogy a katonai műveletek mely területekre korlátozódnának - orosz támadás érte például Munkácsot is, noha a Kárpátok egy elég jelentős méretű "tereptárgy", aminek alapján akár el is lehetne választani a háborúban érintett és nem érintett területet.
Az orosz titkosszolgálat - a KGB örököseként - viszont minden jel szerint követett el merényleteket civil politikusok ellen. Ezek egy része külföldön történt. Olyan politikus ellen is, akinek ügyében Oroszországban sem volt hatályban ítélet, és akit az orosz szervek sem vádoltak olyan bűncselekménnyel, amit a nemzetközi jog terrorizmusnak ítélt volna.
Hasonlóképpen egyelőre nincs precedens arra, hogy Ukrajna titkos eszközökkel vagy nyomásgyakorlással beavatkozott volna külföldi választásokba, Oroszországról azonban ez nem mondható el. Beavatkoztak választásokba Oroszországon belüli független autonóm területeken, beavatkoztak volt szovjet tagköztársaságokban, beavatkoztak olyan országokban melyek csak 1990 után kerültek a NATO-hoz, és beavatkoztak olyan országokban is, amelyek 1990 előtt is NATO tagok voltak, sőt olyanokban is, amelyek más kontinensen vannak.
Amennyire fontos a bírósági gyakorlatban az ártatlanság vélelme, annyira fontos, hogy a politikai cselekvésnél mérlegelni kell az egy személlyel, párttal, hatalmi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat.
Orbán Viktor a Gyurcsány-kormány orosz kapcsolatainak egyik legintenzívebb bírálójaként ezt tette.
Akik akkor támogatták Orbánt, azok ma, amikor sokkal élesebb módon áll szemben Putyin és az a Nyugat, amelyhez Magyarországot törvényekben szentesített szövetségi rendszer fűzi, igazán kérdőre vonhatnák a miniszterelnököt, miért nem érvényesíti akkori álláspontját.
Erre 2026 márciusában már nincs idő, mármint arra, hogy Fidesz milliós táborában kialakuljon erről egy vita. A 2006-os, 2010-es Fidesz szavazónak döntenie kell, 2026 április 12-én akkori önmagához és a korábbi Orbán Viktorhoz hűséges-e, vagy ahhoz a politikához, amit Orbán Viktor a legutóbbi időben követ.
A történelem néha felveti, hogy az embernek szembe kell kerülnie általa kedvelt személyekkel és az e személyek uralta rendszerekkel. Most a fideszesek számára is feltette a kérdést.
A szerző egyetemi tanár.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
