2026 elején sem indult be a magyar gazdaság, most pedig jött a munkanélküliségi sokk

Az elemzői várakozásokat jóval felülmúló mértékben, 4,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett friss, 2026. februári munkaerőpiaci jelentése szerint. Így a munkanélküliek száma már eléri a 231 ezer főt. A hivatalos statisztika alapján a 15–74 évesek körében 4,616 millió embert foglalkoztattak, ami éves összevetésben 66 ezer fős csökkenést jelent.

A fejleményeket több elemző szerint sem lehet már csupán átmeneti ingadozásnak nevezni. Virovácz Péter, az ING Bank stratégája emlékeztetett: már a múlt hónapban is az körvonalazódott, hogy a vállalatok jóval hamarabb kezdtek el alkalmazkodni a béroldalról érkező költségnyomáshoz, mint azt előzetesen várni lehetett. Hogy a gazdaság állapota mennyire gyenge, és az új adat milyen rossz, azt az idősor mutatja meg, mert a munkanélküliek száma csaknem pontosan egy évtizede, legutóbb 2016 második negyedévében volt ilyen magas. Az sem nevezhető megnyugtatónak, hogy a hosszabb ideje (4–11 hónapja) munkát keresők aránya is növekedett februárban. Az adatok egyértelműen munkaerőpiaci fordulatot, immár trendszerű, felgyorsult romlást jeleznek – mutatott rá az ING elemzése –, ráadásul a népességfogyás mérsékli az elérhető munkaerő számát.

A vállalatok immár bő három éve stagnáló gazdaságban próbálják kigazdálkodni az érdemben emelkedő bérköltségeket, de érezhetően 2026 elejére elfogytak a tartalékok, aminek hatására elkezdődtek a jelentősebb racionalizálások. Az elbocsátások száma tovább növekedhet, amennyiben a közel-keleti háború érdemben rontja a gazdasági kilátásokat és az üzleti bizalmat az energia és az alapanyagok drágulása, valamint az esetleges ellátási gondok miatti költségsokk révén – összegezte Virovácz Péter. Hozzátette: jelenleg nagy a valószínűsége annak, hogy a munkanélküliségi mutató akár 5 százalékig is felkúszik.

A friss adatokkal kapcsolatban az MBH Bank igyekezett finomabban fogalmazni, így azt jelezte, hogy felfelé mutató kockázatokat lát az eddigi 4,4 százalékos éves munkanélküliségi prognózisában. Megjegyezték: a magyar munkaerőpiac még mindig viszonylag magas foglalkoztatottsági szinten áll, de az eddigi „puha alkalmazkodást” – amikor a cégek egyszerűen nem pótolták a kilépőket – egyre inkább felválthatja a tényleges leépítések időszaka. A következő hónapokban derül ki, hogy tartós fordulatról van-e szó. A Közel-Keleten kialakult helyzet a munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást – szögezték le az MBH Bank elemzői, hozzátéve: a gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsi- és szállítási költségek miatt helyez nyomást a cégekre. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a létszámcsökkentés mellett a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottság Európa élmezőnyéhez tartozik, illetve a munkanélküliség is bőven az uniós szint alatt van. Arról viszont már nincs szó, hogy az Európai Unióban összességében a magyarnál éppen ellentétes trend zajlik, azaz az Eurostat adatai szerint a közösség munkanélküliségi rátája 2026 elején 5,8 százalékra csökkent a 2025. decemberi 5,9 százalékról és az egy évvel korábbi 6 százalékról.

Egy további elemre mutat rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az alkalmazotti statisztika nem mutatja a külföldiek növekvő foglalkoztatását, intő jel viszont – közölte –, hogy míg korábban a külföldön dolgozók száma inkább csökkent, addig a tavalyi 101 ezer fővel szemben idén már 112 ezren dolgoztak külföldi telephelyeken.