„A család kérésére szomorúan tudatom, hogy Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője 2026 március 29-én, 79 éves korában elhunyt” – írta hétfő reggel Török András a Facebookon.
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten, és 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán. Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető volt. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.
Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért.
Nádasdy Ádám: Még mindig jobb, ha egyesek nyelvi dolgokkal gyűlölködnek, mint ha mással tennékSzíndarabfordításait – köztük Shakespeare-drámákat – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben. Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát. 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékáról készített fordítása. Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.
2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli. Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde, 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása. Rendszeresen publikált lapunk társadalomkritikai mellékletében, a Szép Szóban is.
Nádasdy Ádám 2024. novemberében interjút adott lapunknak, akkor lassan múló hiedelmeinkről, a mindenki által beszélt „airport English”-ről és az értelem kibontását szem előtt tartó műfordításokról is beszélgettünk. De szót ejtettünk arról is, hogyan őrködnek nyelvük felett az angol anyanyelvű nemzetek. – Én ennek nagy apostola vagyok, úgy is, mint pedagógus, hogy fontosabb az értelmet kibontani, mint a szépséget – mondta ekkor.
