Nem a vízállás miatt aggódom, hanem azért, hogy még a tavalyinál is szarabb lesz a szezon! – jelentette ki a Balatonfenyvesen időszaki, azaz csak a nyári szezonban nyitva tartó vendéglátóegységet üzemeltető Ádám. – Az embereknek egyre kevesebb a pénze nyaralni, egy családra lebontva rettenetesen visszaesett a tónál eltöltött napok száma, s még jobban a fizetős szolgáltatások kihasználásáé. Ez már az elmúlt nyáron is érződött, erre jött rá az árvaszúnyog-rajzás, ami három alkalommal napokra tönkrevágta a vendéglátóhelyeket.
3-4 napra rövidültek a belföldi nyaralások, ajándék éjszakával marasztalnak a Balaton mellettA negyvenes vállalkozó lapunknak hozzátette, szerinte a Balaton vízállása nincs az első tíz szempont között, amikor valaki a nyaralását tervezi, sőt, a kisgyerekesek elvileg még örülnek is, ha a part mentén csak néhány tíz centi mély, illetve sekély a víz.
A tó vízszintje március utolsó napján 90 centiméter volt, ennél alacsonyabb vízállás pedig mindössze háromszor fordult elő a negatív rekordot jelentő 2003-as esztendő óta.
30 éve nem látott árvaszúnyog-invázió sújtja a BalatontPersze már ez is javulás ősz óta, hiszen a tó átlagos vízállása tavaly október végén alig 64 centiméter volt, 2024-ben és 2023-ban ugyanabban az időszakban 92-93, 2022-ben 70, 2021-ben 86, 2020-ban 98 centin állt a mérce, míg az évezred legalacsonyabb vízállását, 23 centit 2003 októberének közepén mérték. Ettől jelenleg 67 centi választja el a Balatont, de még a mélypontot jelentő időszakot követő március végén mért 59 centiméter is messze van. A 2010-es évektől a legalacsonyabb március végi vízszint a 2012-es 82 centiméter, ekkor nyár végére 48 centisre csökkent a vízállás, mely a következő esztendő márciusára fél méterrel emelkedett. Az elmúlt évtized legalacsonyabb eredményét ilyentájt 2022-ben mérték, akkor egy centivel haladta meg az egy métert, a legmagasabbat 2018-ban, amikor 132 centit mutatott a mérce.
Átalakulóban a balatoni turizmus, a több hétre érkező vendégek szinte teljesen eltűntekAz elmúlt két évtizedben márciustól június végéig, vagyis az igazi főszezon kezdetéig nyolc olyan év akadt, amikor csökkent, kettő pedig, amikor emelkedett a vízszint, igaz, előbbihez hozzátartozik, hogy a vízügy többször is megnyitotta a siófoki zsilipet. Vagy túl magas volt a vízszint, vagy éppen hajókat hoztak fel a Sió-csatornán a tóhoz – 2023-ban többek között a Balatoni Hajózási Zrt. másfél éve a Dunán veszteglő, új kompjait, ekkor az önkormányzatok tiltakozása ellenére csaknem 15 centinyi vizet engedtek le a tóból, hogy hajózhatóvá tegyék a Siót.
Miután az elmúlt évekhez képest már tavaly ősszel alacsonyabb volt a vízállás, s emiatt sokan megkongatták a vészharangot, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói közösségi oldalukon magyarázták el, hogy
a Balaton vízszintjének ingadozása természetes folyamat, az alacsonyabb érték nem veszélyezteti sem a tó élővilágát, sem a vízminőséget, nem a tó kiszáradását jelzi, hanem a Balaton természetes működésének része. A kutatók emlékeztettek rá, fontos különbséget tenni a társadalmi elvárások és az ökológiai szempontok között:
a horgászok, fürdőzők és turisztikai szereplők számára a magas vízszint tűnhet ideálisnak, ugyanakkor az élővilág számára a mérsékelt vízszint-ingadozás elengedhetetlen, a tartósan magas vízállás hosszabb távon épp a parti élőhelyek és a nádasok pusztulásához vezethet.
Kevesebb a víz a Balatonban, de a jövő nyár miatt nincs pánikhangulat– Értem, hogy kell a szenzáció, de a Balaton nem egy kád vagy medence, amelyben tetszés szerint állítjuk be a vízszintet – fogalmazott Lakicz Imre, aki Siófokon üzemeltet apartmanokat. – Több, mint negyven éve balatoni embernek tartom magam, ideköt a vállalkozásaim egy része, így elhiheti, ha baj lenne, az első között kezdenék el kiabálni. Megtapasztaltam néhányszor, hogy amikor alacsonyabb lett a vízállás, megjelentek az aggódók és a vészmadarak, pedig észre kellene venni, hogy 8-10 évente ciklikusan megismétlődik az alacsonyabb vízszint, de a természet eddig rendre megoldotta a problémát. A Covid előtti években éppenséggel a túl magas vízállással volt gond, meg kellett nyitni a Siót, mert a déli part nyugati részén, Fenyvesen és Máriafürdőn az első kisebb szélre elöntötte a tó a parti utcákat. Akkor azért lamentáltak sokan: láthatóan a Balaton vízállása sohasem lesz olyan, ami mindenkinek megfelel. Nekem a vendégeim nagy része évek óta visszatérőkből áll, s tudnak alkalmazkodni az aktuális helyzethez, mindegyikben megtalálják a jót. Nem is emiatt érdeklődnek, sokkal inkább a várható programokkal kapcsolatban, illetve, hogy lehet-e tudni, az idén is olyan sok szúnyog lesz-e, mint tavaly? Mert a rajzás nagyon zavarta őket. Erről azonban még senki sem mondott semmit, gondolom, mert még nem is lehet tudni.
Kezdődik a főszezon a Balatonnál, volt álláskereső, aki szó szerint kiröhögte a havi 650-700 ezres fizetést– Csak az hivatkozik a vízszintre, aki be akarja csapni magát – állította Erika, aki családi panziót működtet Zamárdiban. – Rengeteg oka volt, hogy a tavalyi szezon gyengére sikerült a többségnek, de ennek nem sok köze van a természethez. Sokkal inkább a gazdasági helyzethez, az elszálló inflációhoz, az iszonyatos dráguláshoz, hiszen mindennek látványosan felment az ára: a vendégeink szerint tavaly másfélszer annyiba került egy ugyanolyan hosszú és minőségű nyaralás, mint 2024-ben. És ahogyan most látom a helyzetet, az idén sem lesz jobb a helyzet. És ez az igazi probléma, nem a tó, hiszen egyre kevesebb a turista, aki nemcsak néhány napra érkezik, hanem hosszabb ideig marad. A strand persze tele van, csak éppen a szállásokon esett vissza a forgalom, mert rengeteg az úgynevezett fürdőturista, akik reggel jönnek, este mennek, s alig költenek valamit.
Akarnának kezdeni valamit télen is a Balatonnal, de az elit térhódítása mellett az átlagembert megszólítani is nehézNem kell aggódni
Nem kell aggódni a tó jelenlegi vízállása miatt, a nyilvántartott 105 évben az esetek 32 százalékában fordult elő, hogy a jelenleginél alacsonyabb volt a vízállás március végén – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádiónak, hozzátéve, az adatsorok alapján a március végi, április eleji átlagos vízállás 96 centiméter körül van, ettől csak kis mértékben, 6 centivel marad el a jelenlegi vízszint.
A vízszint azonban láthatóan az elmúlt napok csapadékos időjárása ellenére sem emelkedett, ugyanis a hosszú ideje tartó és halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő-terület erősen kiszáradt, így a lehulló csapadék csak átnedvesíti a talaj felső rétegeit, a tó szempontjából viszont nem keletkezik érdemi hozzáfolyás. Más kérdés, hogy a tó ökoszisztémája szempontjából hasznos, hogy nem 120-130 centin áll a mérce: a Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek évek óta állítják, hogy a tó nyári vízszintjének 2019-es megemelése káros, ugyanis a magasabb vízoszlop hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást, ezért elegendő lenne nyáron 100 centiméteren tartani a tavat, sőt, a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, s így elkerülhető az algásodás is. Az alacsonyabb vízszint ráadásul a nádasoknak is jó, ráadásul az idei tél lehetővé tett a nádirtást is, melyre a korábbi évek enyhe időjárása miatt nem volt érdemi lehetőség, noha ez feltétlenül szükséges a nádasok megújulása miatt.
