Ha azt nézzük, hogy egy mai értelemben vett jó politikai kampánydal mozgósító hatású, pozitív csengésű és egy olyan üzenetet közvetít, amellyel sokan tudnak azonosulni, könnyen ismételgethető kulcsszavakkal, szlogenekkel, nem mellesleg valamilyen fülbemászó dallamra, akkor a legjobb magyar kampánydalt már megírták 14 évvel ezelőtt. Mert hát TavishHD Kenyér című szerzeményének üzenetével kapcsolatban nehezen vitatható, hogy egyszerű, könnyen megjegyezhető, ismételhető és aligha elképzelhető, hogy van, aki nem képes azonosulni a magyar kultúrkörben a mindennapi élet és a túlélés egyik leggyakrabban emlegetett metaforájával.
Csupán az elektronikus zenei alap lehet az ízlésnek egy kissé idegen a hallgató számára, pedig a rendszerváltás óta eltelt 36 évben közel sem csak a pop-rock műfajban születtek kampánydalok (bár kétségtelenül ez a legdivatosabb), hanem akadt hip-hop, trap és még valamiféle jazz pop szerzemény is. Ráadásul a Kenyér önnön sikerének, nem pedig az internetes reklámokba vödörrel öntött kampánypénzeknek köszönhetően terjedt el és vált a magyar internet egyik kultikus dalává – kihagyott ziccer, hogy így is óvatos becslés szerint csak egyetlen egyszer hangzott el, mégpedig a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egyik március 15-ei ünnepségén.
Pedig a Kenyér még csak nem is egy már létező külföldi sláger átdolgozása volt, mint amilyen a svéd Roxette Listen to your heart című, 1988-ban megjelent száma lett a Fidesz számára két évvel később az 1990-es választások idején – és ami a mai értelemben vett politikai kampánydalok egyik első próbálkozása volt a hazai színtéren. A kampány stratégáknak muszáj volt a dalt magyarul is értelmezhető kontextusba helyezni, így a „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!” szlogennel új értelmet kapott. Később a párt politikai rendezvényein rendre előkerült az eredeti dal, de olyannyira beleégett a köztudatba, hogy az egyik legerősebb magyar kampánydal évtizedekig így egy eredetileg a párkapcsolati dilemmákat racionalitás helyett érzelmi alapokra helyező szám volt egy svéd előadó angol nyelvű előadásában.
Már nem hallgathatnak a szívükre, a szerzői jogok megsértése miatt a Facebook letiltotta a Fidesz videójátA Kenyér internetes sikerét ráadásul részben annak is köszönheti, hogy nem vette véresen komolyan magát és valószínűleg ez a recept vált be 1994-ben szintén a Fidesz számára az Igazi dal című szerzeménnyel is. Ez az egészen indokolatlan gitár riffek mellett olyan szlogenekkel teletömött dal, mint „a magyar narancsnak nincsen párja, nagyra nő mint a datolyapálma” olyan szürreális ígéretekkel kecsegtetett például, hogy narancsliget lesz Magyarországon. Ez messze az egyik legkreatívabb próbálkozás volt a modern kampánydalok szűk hazai történetében, már ha a műfaj sikerességét nem a megnyert választásban mérjük, mert arra még a narancsliget ígérete sem volt elég.
A Kenyér a maga bő három perces idejével csak egy 30 másodpercig húzza az időt némi hangulati felvezetésre, aztán (ahogyan azt elektronikus zenei körökben mondják) érkezik a drop és a dal fennmaradó részében kevés ambíciót mutat arra, hogy mindenféle meglepő húzásokkal színesítse tovább a hangzást, hagyja, hadd bontakozzon ki a dübörgő basszus. Hasonló okokból lett népszerű az MSZP 2006-os Igen, igen című kampánydala is, amely ugyan rockos dallamokra írt dalszövegében több gondolatot kínált, mint a Kenyér, de nehezen elképzelhető, hogy húsz évvel később bárki is fel tudná idézni egyetlen sorát is az „igen, igen” szlogen ismételgetése helyett. (Utóbbit viszont álmából felkeltve is, annyira népszerű maradt a dal még évekkel később is.) Úgy tűnik, a 2006-os év bizonyos szempontból a magyar kampánydalok csúcsa volt, ez a bizonyos szempont pedig az SZDSZ szerzeményével tette fel a lécet: a Pisti a házban című dal „Szevasztok, Pisti vagyok a házba’ – világbéke!” na meg a „hidegvér, rock ‘n’ roll”, fagylalt” kampányígéretekkel épp annyira nehéz vitába szállni, mint a Kenyér ígéreteivel, pláne, ha mindez az amerikai Cypress Hill Insane in the Membrane című 1993-as dalának alapjaira valósul meg.
Azóta sem sikerül megugrani ezt a lécet igazán senkinek és látva az elmúlt bő tíz év kampánydalait jó eséllyel azért nem, mert a sikerreceptből, miszerint legyen a dallam fülbemászó, mozgósító hangulatú és legyen egy üzenet, amivel a választó tud azonosulni, csak az utóbbit veszik komolyan a kampánystábok. Pedig volt már annak előszele, hogy az erőltetetten magasztos, maníros hangzás nem a legjobb választás, amit semmi nem bizonyított jobban, hogy a Fidesz 2002-es, Kitörő örömre lelj, Magyarország című kampánydala akkor sem tudta még megközelíteni sem a Roxette-átirat sikerét, ha segítségül hívta hozzá Vikidál Gyula, Szikora Róbert és Pataky Attila triumvirátusát.
A DK-nak is 2016-ban ez az irány csupán arra volt jó, hogy a választási kampány üzenetét leredukálják a racionalitással szemben az érzelemalapú döntésre (a Fidesz után szabadon) a „legyen szíved, legyen szavad” sorokkal a Csak a szeretet kell című dalban. (Nem hiába a szám inkább a falra és valamiért egymásra festegetett szívecskék, euró jelek és mosolygós fejecskékről maradt emlékezetes a dal videóklipjében.) De erre a dalra a legenda szerint pár tízezer forintot költött a kampánystáb, később azonban a manír megmaradt, csak a büdzsé emelkedett meg jóval. A Momentum 2018-ban készült A mi világunk című dalának hangulata jó érzékkel kissé visszahozta ugyan az itthon is népszerű alterrock műfajt, de az üzenettel így sem tudott túl sok kreativitást felmutatni. Egy évvel később Karácsony Gergely emelt egyet Szabó Kimmel Tamással A Változás dala című dalban - benne Cseh Tamás és Bereményi Géza 1977-es, Budapest dalából vett idézettel - , amelyben még ő maga is feltűnik egy visszafogott gitárszóló erejéig. (Újra útjára engedve a zenélő politikus archetípusát, amellyel Jakab Péter élt odaadó rajongással például a Vesszen a kormány, győzzön a nép! című dalban 2022-ben. Ez az év amúgy is a csúcsra járatta ezt a stílust valamilyen érthetetlen okból, csak Patti Smith People Have the Power című dalával tolt egy all-int az ellenzéki összefogás az A hatalom a népé! című számmal.
A Kenyér dallamvilága nem ér fel a legendás amerikai énekesnőhöz, de kampánydalként legalább eredeti: itt még egy Herendi Gábor rendezés és egy láthatóan gondos tervezéssel összeállított produkció sem volt elég, hogy bebizonyítsa, van, aki jobban el tudja énekelni Patti Smith számát, mint maga az énekesnő.
2024-ben az új politikai erő megjelenése mutatott némi reményt arra, hogy a kampánydalok műfaja majd új irányt vehet, ehelyett ötvözött inkább mindent, amit eddig képes volt itthon felmutatni. A Tisza Kell egy jobb ország! című dala behozta a Fidesz által preferált svéd vonalat (a videóklip sokak szerint a svéd Kent rockzenekar világából kölcsönöz), felmutatott egy ismert arcot Nagy Ervin énekével, volt nagytotál parlamentről, népről, az elmaradhatatlan magasztos üzenet, csak fagylalt, kenyér, narancsliget nem. Hasonlóképp járt a Tisza himnuszaként emlegetett Esküszünk idén március 15-én is, Szekeres Adrienn, Köteles Leander és Epres Attila hármasával, a véget érő balsors ígéretével, az utolsó dobütésig megkomponált produkcióval, sok-sok pompás képpel, de kenyér és Pisti nélkül - pedig láthatóan a magasztosan szálló sasmadár helyett inkább ezekre emlékszünk évtizedekkel később is.
