Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a védett üzemanyagárak a kormány által felhalmozott benzin- és gázolajkészleteknek köszönhetők, illetve annak, hogy Orbán Viktor 2022-ben felmentést ért el a Mol oroszolaj-behozatalára az általános uniós tilalom alól. Ezzel szemben a valóság, hogy az ország biztonsági olaj- és üzemanyagkészletei a Nemzetközi Energia Ügynökség előírásait követik és alapesetben kitárolást is csak súlyos térségi vagy világszintű ellátási gond indokolhatna. Bár a Mol oroszolaj-ellátását biztosító Barátság vezetéket egy január végi orosz bombatalálat miatt az Orbán-kabinettel rossz viszonyba kerülő Zelenszkij-kormány nem indítja újra, a Mol magyar és szlovák finomítója elvileg ellátható az omisalji kikötőtől érkező Adria vezetéken is. A Mol és a kormány ezt ugyan hivatalosan vitatja, az olajcég csendben megkezdte az Adrián keresztüli beszerzéseket. Bár a horvát csövet üzemeltető állami Janaf a washingtoni és a brüsszeli szankciókra hivatkozva az orosz olajat (szakértők szerint is alaptalanul) nem engedi át, a Trump-adminisztráció az elmúlt hónapok során ez ügyben nem segített az Orbán-kormánynak, amiként a téma James David Vance amerikai alelnök keddi-szerdai budapesti látogatásán sem került szóba.
Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február közepén azt közölte, hogy a Mol 500 ezer tonnás tengeri orosz olajszállítmánya március elején Omisaljba érhet, azt egy hónapja a kancelláriaminiszter „néhány hét múlvára” ígérte, tegnap pedig már a csak beszerzés „folyamatosságát” jelentette. Azt a washingtoni kormányközlést viszont, hogy a Mol félmilliárd dollárért 510 ezer tonna amerikai nyersolajat vesz, Gulyás Gergely megerősítette. A vételár egyébként számításunk szerint hordónként mintegy 134 dollár, ami alig marad el az Európában irányadó Brent, illetve az annál általában olcsóbb amerikai WTI 2008-as rekordjától, illetve jócskán meghaladja a mostani iráni válság miatt kialakult eddigi csúcsszinteket is. Megjegyzendő: miközben a washintoni adminisztráció alapesetben, néhány kifejezett kivételtől eltekintve, a világ összes oroszolaj-vásárló cégét ellehetetlenítéssel fenyegeti, az amerikai alelnök Budapesten lelkesen kiállt Orbán Viktornak a brüsszeli oroszenergia-ellenességet ostorozó álláspontja mellett. A kormányfő kampányállításaival szemben egyébként az orosz gázvásárlást Washington nem szankcionálja és ez a tilalom az EU-ban is csak 2027 végéig, fokozatosan lép életbe.
Így szakmai vita tárgya, hogy a jelenlegi olajpiaci helyzet valóban megalapozhatja-e az 1993 óta érdemben érintetlen hazai olaj- és üzemanyag-vésztartalékok szinte teljes leürítését. Az iráni válság mindenesetre kitűnően illeszkedik az Orbán-kormány folyamatos nemzetközi válságot, külső fenyegetéseket hirdető, bizonytalanságot, veszélyérzetet keltő, hisztérikus propagandájához, miközben a jórészt csökkenő energiaárak felett elsiklanak - vélik megfigyelők.
Szakértők szerint az üzemanyagtartalék május végéig tarthat ki, ami után a „védett” üzemanyagárrendszer nem tartható fenn. A készletek visszapótlását a kormány kiugró áron engedélyezte, aminek ellenértékét áttételesen az adófizetők között kennék szét. Orbán Viktor az elmúlt hetek során arra is utalt, hogy az Adria felől vásárolt olaj Barátsághoz viszonyított felárát a költségvetés megtérítené a Mol számára. Az iráni válság olajpiaci hatásainak oldását célzó amerikai könnyítések nyomán az orosz olaj egyébként most épp drágább a Brentnél.
Gulyás Gergely szerint „ma nincs olyan mértékadó közgazdász”, aki szerint az orosz energiabeszerzés megszüntetésével Magyarországnak ne kellene lemondania a rezsicsökkentésről. Ezzel szemben a tény, hogy a mértékadó közgazdászok nem látnak érdemi kapcsolatot az orosz energiabeszerzés és a rezsicsökkentés között. Közéjük tartozik például a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste elemzői, Miklós László energiaszakértő vagy épp Perger András, az Energiaklub programvezetője. A kormányállásponthoz tavaly leginkább az udvari szállítónak számító Századvég gyártott a független szakértők által megalapozatlannak ítélt tanulmányokat, amit a Fidesz-propagandaarzenál azóta is kritikátlanul sulykol. A valóság ugyanis, hogy a rezsicsökkentett árakat nem az orosz gáz és olaj egyéb forrásokhoz viszonyított ára, hanem az ehhez biztosított, évek óta közel ezermilliárdos költségvetési támogatás tartja fenn. Miközben a kormány arra hivatkozva ragaszkodik az orosz olajhoz, hogy a rezsicsökkentett árakat az orosz és a Brent-olaj közötti árkülönbség után befizetett Mol-adóból állják, az olajcég furamód most péntekre előrehozott közgyűlésének előzetes irataiból Miklós László a minap kiszúrta: a tavaly 880 milliárdosra tervezett költségvetési rezsialaphoz a Mol ebbéli befizetései kevesebb mint 30 milliárd forinttal járultak hozzá.
Gulyás Gergely az EU oroszenergia-ellenességét „ideológiai erőszaknak” nevezi, miközben Brüsszel kétségkívül anyagi veszteséget okozó álláspontja az oroszok által négy éve támadott Ukrajnát védi. A kancelláriaminiszter szerint az uniós energiahatékonysági felvetések „az épelméjű magyar polgárokat” nem vigasztalják.
Most vasárnap ezek szerint a magyar polgárok alighanem épelméjűség tárgyában is leadják a voksukat.
Gulyás Gergely: A Mol 510 ezer tonna kőolajat fog vásárolni az Egyesült Államoktól