A 2010-es kormányváltás után kiemelt stratégiai ágazat lett a magyar sport, aminek következtében teljesen átalakult a szövetségek vezetősége. Ez önmagában nem lett volna baj, ha a változások szakmai előrelépést hoztak volna magukkal. Viszont a szakmai szempontok háttérbe szorultak, a sportági vezetők kiválasztásánál a lojalitás volt a legfontosabb, a sportszakmai ismeretek kevésbé játszottak szerepet.
Sok helyen a korábbi sportdiplomaták helyére haverok, sportrajongók kerültek. Látta-e valaki Martin Györgyöt, a vízilabda-szövetség korábbi elnökét a vízben fürödni a válogatott játékosaival a 2000-es, a 2004-es vagy a 2008-as olimpiai aranyérmek után? Baráth Etele, a kajak-kenusok szövetségi elöljárója hányszor fotóztatta magát a sportolókkal a dobogón vagy a parton a megnyert aranyérmek után? Sok sportrajongó valószínűleg nem is tudta, kik vezetik ezeknek a sikersportágaknak a szövetségeit, mert az irányítók a háttérben maradtak, tisztában voltak a feladatukkal és az egyébként rendkívül fontos szerepükkel a sportéletben. Megteremtették a hátteret az eredményes szakmai munkához, építették a szövetség nemzetközi kapcsolatait, öregbítették Magyarország hírnevét a nemzetközi sportdiplomáciai eseményeken.
Az új szövetségi irányítók hozzáállása egészen más volt.
Többségük a sportágat sem ismerte, amit irányított, több esetben az idegennyelvtudás is hiányzott, politikusként saját magát próbálta népszerűsíteni a botcsinálta sportvezető.
A magyarul alapfokon beszélő, hentes végzettséggel rendelkező Csampa Zsolt belügyi államtitkárként lett vívószövetségi elnök. Csampa a dobogó tetején együtt fotóztatta magát a világbajnok vívókkal, a nemzetközi sportdiplomáciai megbeszéléseken csak tolmáccsal tudott részt venni, ami teljesen idegen ebben a közegben, de Novák Katalin köztársasági elnököt sem sikerült megkérni arra, hogy legalább egy olyan csapatkép elkészítését is tegye lehetővé a világbajnok férfi vízilabda-válogatott tagjai számára a megnyert budapesti finálé után, amin ő nincs rajta.
Szabó László paralimpiai elnökként lett állandó szereplője a sikeres parasportolókról készült képeknek, melyek ettől kezdve nem a sikert elért versenyzőkről, hanem a saját magát előtérbe toló szövetségi vezetőről szóltak, aki minden külföldi útjáról részletes Facebook-posztban számolt be, aminek szintén nem volt más célja, mint az önreklám. Közben az idei téli paralimpiára egyetlen magyar sportoló sem szerzett kvótát, szabadkártyával sem sikerült kijutni, ami beárazza Magyarország nemzetközi elismertségét a fogyatékos sportban, 2014 óta nem hiányoztak a magyar parasportolók a téli játékokról. Ha Magyarország komolyan szeretne olimpiát rendezni, akkor fontos tudni, hogy a paralimpia résztvevőit is vendégül kell látni. 2015-ben Budapest azért nem tudta megrendezni a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság kongresszusát, mert nem volt olyan létesítmény a fővárosban, amely rendelkezett volna 10-10 női és férfi akadálymentesített mosdóval és egész Budapesten nem sikerült találni összesen 150 akadálymentesített szállodai szobát a kerekesszékes küldöttek részére. A paralimpiára több ezer kerekesszékes vendég érkezne...
A birkózóknál elnöki pozíciót kapott Németh Szilárd az étkezési szokásait reklámozta lelkesen közösségi oldalán, elődjéről, Hegedűs Csabáról csak a családtagjai és a legjobb barátai tudják, hogy szereti-e a pacalt és melyik hamburger a kedvence. A birkózók jelenlegi elnökéről azt tudjuk, hogy sokat és jóízűen tud enni, sportszakmai tevékenységéről kevés információ látott napvilágot, az utánpótlás-nevelést a sportágában az orosz utódállamok sportolóinak a honosításával kerülte meg. Ugyanezt a módszert alkalmazta Kósa Lajos, a korcsolyázók elnöke is, ő orosz és koreai sportolókkal érte el azokat az olimpiai eredményeket az idei milánói-cortinai téli játékokon, melyek a következő négy évre is garantálják a szövetség kiemelt állami támogatását.
A teniszezőknél előbb Szűcs Lajos, az országgyűlés költségvetési bizottságának a tagja lett a szövetség elnöke: amikor kiderült, hogy több mint 7 milliárd forint állami támogatásnak veszett nyoma és a teniszszövetség elérte a működésképtelenség határát, Orbán Viktor miniszterelnök (!) egyeztetett a sportági ellenzék, a Tiszta Tenisz nevű csoport képviselőivel, majd végül Lázár Jánost nevezte ki a szövetség élére. Lázár a színre lépésekor azt ígérte, hogy legfeljebb egy évig marad szövetségi elnök, ennyi idő alatt mindent rendbe tesz, majd távozik. Ehhez képest 2020 július óta ő vezeti a szervezetet, 2024-ben pedig a tisztújító közgyűlésén újabb négy évig megerősítették a tisztségében. Azok a munkatársak, akik Szűcs idejében is a szövetségnél dolgoztak, visszasírják a régi időket. Az ügyészségi vizsgálatok végül 13 milliárdos hiányt állapítottak meg a teniszszövetségnél, de felelősségre vonás nem történt, mindenki szabadlábon van, akinek köze volt ekkora állami forrás eltűnéséhez.
Jobban járt volna a magyar sport, ha nem karolja fel a kormányzat.
