„A magyar fiatalok a rendszerváltás óta először megjelentek a szavazófülkékben, ami elképesztően nagy teljesítmény. Ha valamit a jövőben a történelmi elemzés során Magyar Péterhez köthetünk, az az lesz, hogy a magyar fiatalok visszakapták a hitet, hogy van értelme a közéletben részt venni, van értelme politizálni, van értelme részt venni abban, ami őket érinti” – mondta Horn Gábor a Republikon Intézet vezetője egy csütörtöki konferencián, amin a választások kimenetelét értékelték.
Az elemzőt meglepte a rendkívül magas részvétel és kiemelte:
ma már az sem igaz, hogy a vidéki Magyarország a Fideszé lenne.
Az ezer és ötezer fő közötti településeken, ahol több mint 2 millió ember él, 46 százalék szavazott a Tiszára és 43 százalék a Fideszre, de az ennél nagyobb, 50 ezer lakos feletti városokban már kétszer annyian támogatták a kihívót, mint a jelenlegi kormánypártot. Vagyis Horn Gábor szerint nem csak a fiatalok, a vidék is Magyar Péterék mellé állt.
Szabó Andrea társadalomtudós szerint a választás két szinten zajlott, a politikai szint mellett tudományos szinten a kutatók becsületéről is szólt. Úgy gondolja, Magyarországon egy háromszintű lázadás bontakozott ki: egyrészt egy generációs lázadás, a 30 alatti korosztály belépése a politikába. Másrészt az úgynevezett „lokálisan integrált elitek” lázadása, azoké a helyi véleményvezéreké, akiket az elmúlt néhány évben megsértett a Fidesz, mert elvette az autonómiájukat és a pénzüket a hatalom. Ez a réteg 4 és 8 évvel ezelőtt még a Fidesz legnagyobb támogatójának számított, de Szabó Andrea szerint az ő átállásuk már tavaly novemberi kutatásokból jól látszott. A harmadik típusú lázadás a társadalomtudós szerint a „szendvicsgenerációhoz” kötődik, akik egyszerre szembesülnek idős szüleik nehéz helyzetével, például az egészségügyi rendszer elégtelenségével, és a gyereknevelés problémáival, az iskolarendszer hiányosságaival. Mindehhez az utolsó hetekben váratlanul adódott hozzá az „állami alkalmazottak lázadása” a századosok kiállásával, Somogyi Zoltán a Political Capital társalapítója pedig a gazdasági elit szereplőinek kiállásait nevezete meg még döntő tényezőnek.
Szabó Andrea úgy gondolja,
a Fidesz vereségének egyik oka, hogy a párt olyan politikai kultúrát teremtett maga körül, amelyben egy ekkora kudarc után egyetlen szereplő sem meri azt mondani Orbán Viktornak, hogy mennie kell.
Emellett a Fidesz nagy tévedésének nevezte az Európai Unióval szembeni harcot, mert a fiatalok körében végzett kutatásaikból egyértelműen kiderül, hogy ők már kettős identitással rendelkeznek, vagyis egyszerre érzik magukat magyarnak és európainak. Vagyis ha az EU elleni harcra szólítják fel őket, akkor önmaguk ellen kellene fellázadniuk. Horn Gábor hozzátette: a Fidesz egyelőre nem omlott össze, 2,1-2,2 millió szavazatot kapott, ami azt jelenti, egyben tartotta a törzs-szavazóbázisát, amihez akár gratulálni is lehetne, ha nem rengeteg adófizetői pénzből tette volna ezt. Úgy gondolja ugyanakkor, hogy az utolsó hetekben mindkét fél kezéből kicsúszott a kampány, amikor az egyre több napvilágra kerülő botrány, kitálaló szereplő hatására átvette az irányítást a „rögvalóság”.
Somogyi Zoltán szerint viszont nem lehet tudni, hogy a Fidesznek valójában mennyi törzsszavazója van, akik akkor is a párt mellett maradnak, ha nem kapják folyamatosan a nyakukba a propagandát a különböző állami csatornákon.
A Fidesz-közeli Századvég politikai elemzési igazgatója Kiszelly Zoltán többször is megkapta a kérdést a beszélgetés többi szereplőjétől, hogy valójában mit és ilyen módszerekkel mértek, ő pedig kötötte az ebet a karóhoz: az adataik valósak voltak, csak más módszerekkel dolgoztak, mint a Fideszhez nem köthető intézetek. Szabó Andrea, aki 2010-ben hagyta el a Századvéget, amelynek alapítója volt (és addig éppen Kiszelly pozícióját töltötte be az intézetnél) erre úgy reagált, nem létezik másfajta módszertan, a súlyozás egy tudomány, létező módszertannal. „Attól tartok Zoli, hogy nem a valóságot mondtátok, nem azt, amit mértetek” – tette hozzá.
Horn Gábor szerint a Fidesz végleg össze fog omlani, ha ezt a fajta kommunikációt folytatják a párthoz közel álló szereplők, és nem néznek szembe a valósággal. „El tudom képzelni, hogy ti a főnököt is becsapjátok, ilyen különbségek nem adódhatnak módszertani különbségekből” – mondta az Orbán-rendszer „önbecsapásáról”. Azt Kiszelly is elismerte, hiba volt, hogy a Fidesz kampánya nem azokról a dolgokról szólt, amik az emberek problématérképén az első öt helyen szerepeltek, inkább az Ukrajna-kérdéskörről és a külpolitikáról, és ilyen szempontból „későn eszméltek”.
A Publicus Intézet volt a legpontosabb közvélemény-kutató a parlamenti választás előttSzabó Andrea árulkodónak nevezte, hogy míg a kampány során Orbán Viktor mindig egyes szám első személyben beszélt, ehhez képest vasárnap este 9 óra után nem azt mondta, hogy „én vagyok a hibás,” hanem elkezdte a felelősséget a párt többi tagjára hárítani. Szerinte ha a Fidesz túl akarja élni a következő néhány hónapot, szembe kell néznie az „Orbán-problémával”.
A beszélgetés során az is szóba jött, hogy vajon hogyan lesz képes Magyar Péter egyben tartani ezt a rendkívül nagy és heterogén szavazótábort, ami vasárnap a Tiszára szavazott. Horn Gábor erről azt gondolja, nagyon nehéz feladat lesz, de az elején már néhány gesztusértékű, szinte semmibe nem kerülő intézkedéssel is javítani lehet a hangulatot. Ilyen lehetne például az iskolák visszaadása azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék, a szabad tankönyvválasztás visszaállítása, a közmédia helyreállítása, vezetőinek lecserélése, a magán és állami egészségügy szétválasztásának megszüntetése vagy az akadémia önállóságának visszaállítása. Hosszú távon viszont nehezebb dolga lesz, mivel a Fidesz gazdasági értelemben egy „ócska” országot hagy hátra.
Somogyi Zoltán szerint már attól egy egészen más országban fogunk élni, hogy a kormányunk nem szólít fel folyamatosan valakinek a gyűlöletére, ettől már mindenki jobban fogja érezni magát.
A Nézőpont Intézet elismerte, realistább volt a MediánHann Endre: Készítünk egy komoly választás utáni felmérést, a propagandistáknak nem velünk, a szavazókkal kell elszámolniuk
