Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtöki ítéletében kimondta, a magyar kormány által 2023-ban, az ukrajnai háborúra hivatkozva bevezetett szén-dioxid-kvóta adó „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, ám ennek vizsgálata a magyar bíróságok feladata – írja a hvg.hu. Az ügy azért került az Unió elé, mert a Bige László-féle Nitrogénművek beperelte a magyar államot a szabályozás miatt, a Veszprémi Törvényszék pedig előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult a luxembourgi testülethez.
A portál szerint most az EUB kimondta,
minden ilyen adó ellentétes az EU kvótakereskedelmi (ETS-) irányelvének céljaival, hogy a kibocsátáscsökkentés ösztönzése mellett védjék az európai ipar versenyképességét.
A bíróság érvelése alapján ha egy tagállami adó a kvóták gazdasági értékének jelentős részét elvonja, akkor kiüresíti az egész kereskedelmi rendszer ösztönző mechanizmusát.
A portál felidézi, a kormány 2023 óta sarcolja kétféle módon is az ingyenes szén-dioxid-kvótában részesülő, szennyező nagyvállalatokat: egyfelől minden kibocsátott tonna CO2 után 36 eurós adót szednek be tőlük, másrészt ha az ingyenes egységeiket értékesíteni kívánják a közös piacon, akkor a bevétel 15 százalékát be kell fizetniük az illetékes Nemzeti Klímavédelmi Hatóság számlájára tranzakciós díj formájában. Az Európai Bizottság ugyanebben az ügyben tavaly júniusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az EB arra szólította fel Magyarországot, hogy törölje el az ETS-rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt költségeket, mivel a kirótt díj és adó ellentétes az uniós joggal.
