Sok minden megbukott az április 12-i választáson, még annak az ideája is, hogy az állam mindenható. Kiderült, hogy nem az; még egy olyan erős, felépített állam sem, mint amilyen a NER volt. De milyen szerepet játszottak ebben a polgárok? Egyáltalán, kiket nevezhetünk ma Magyarországon polgárnak, miért van rájuk szükség, és mi a feladatuk most? Milyen lehetőségei vannak a többi társadalmi csoportnak? Többek között ezekről beszélgetett a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat legújabb részében Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője Kovách Imre szociológussal. A kutatóprofesszor nemrégiben Szabó Andrea politikatudóssal közösen egy négyezer fős mintán végzett, személyes megkérdezéssel készült kutatással térképezte fel a magyar társadalmat.
Most többek között arról beszélt: közép-európaiként az ember megalapozottan gyanakszik a mindenkori politikai hatalomra, és ezért jó, ha vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek tudják azt befolyásolni, kontrollálni vagy akár ellenébe menni. Erre pedig más társadalmi képződményt, mint a polgárságot, nem lehet elképzelni. A polgárság emellett jelentősen hozzá tud járulni társadalmi problémák megoldásához is alapítványaival, mozgalmaival. Azaz fölfelé és lefelé is kihagyhatatlan a dolgok megoldásából a polgár – mutatott rá Kovách Imre. Úgy látja: a polgárosodás nagy lehetőséget kapott az április 12-i választáson. - Közös dolgunk, hogy ami ebből kinőhet, arra vigyázzunk is. Az új kormányzatnak nagyon nehéz feladata lesz, szüksége van a társadalom segítségére, de a kontrolljára is. Nincs olyan hatalomgyakorló réteg, amelyre nem szabad jóindulatúan és barátian, de azért gyanakodni egy kicsit – fogalmazott.
Beszélt arról is: a Fidesz kampánya abban is tévedett, hogy nem mérte fel, egy olyan társadalomban élünk, amelyet egyes teoretikusok gyorsuló társadalomnak neveznek - azaz sokkal gyorsabban történnek meg olyan események, amelyekhez máshol két évtized is kell. - Orbán Viktor az ellenzékiségből kifele jövet rájött arra, hogy neki nem a polgár, hanem a kádári kisember a célcsoportja. Csakhogy az 15-20 évvel ezelőtt volt. Lassanként, életkori sajátosságok miatt egyfajta mentalitás elkopik a társadalomból. Ezt sem értette jól a Fidesz, mert elsősorban feléjük kommunikált értékekkel, beszédmóddal is – mutatott rá a szociológus.
A fiatal értelmiség eközben keresi helyét a politikai palettán. Kovách Imre szerint még az is megtörténhet, hogy a tanult fiatalok rájönnek arra: szélsőjobb van, valami centrista kormány meg ellenzék is lefed egy nagy társadalmi réteget, így a baloldalon van lehetőség a politikai vezérszerepre. A társadalomban pedig ott vannak azok a tömegek, akiknek az érdekképviseletére alapozódhat egy elkötelezett politikai mozgalom - nem is nagyon sokára. A szegregátumokban kinevelődtek például helyi roma vezető csoportok, amelyek állandó konfliktusban vannak a hatalom helyi képviselőivel, és amelyek már korábban azzal fenyegetőztek: a választáson majd meglátják, a telepi romák a rengeteg sértettség hatására hogyan reagálnak. Abban tehát, ami most szertefoszlott és lebomlott a magyar társadalomból, van esély arra, hogy a tömegekből is kinőhessen egy politikában mozogni képes garnitúra.
Kovách Imre jelezte azt is: a legnagyobb félelme, hogy az új hatalom is még azt gondolja, az állam mindenható. "Ez nem igaz, nélkülünk nem megy semmire."
Fordulnak a helyi fideszes potentátok, most nagy arányban készülnek a Tiszára szavazni