Pokol Béla, aki 2011 és 2023 között alkotmánybíró volt, a közösségi oldalán kifogásolta, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök több alkalommal lemondásra szólította fel mind az államfőt, mind a többi hatalmi ág vezetőjét. Úgy vélte, a „pusztán általános politikai indokok” alapján történő alkalmatlanná nyilvánítás „sérteni látszik” a hatalmi ágak megosztásának elvét.
Ha a miniszterelnök alkalmatlannak tartja az államfőt posztja betöltésére, akkor konkrét indoklással megfosztási eljárását kezdeményezheti az Országgyűlésben, de enélkül a nyilvánosság előtt általános politikai indokokkal támadni Sulyok Tamást „feltehetően alkotmánysértést” jelenthet. Ennek megállapítását már az új Országgyűlés megalakulása után az államfő kezdeményezheti az Alkotmánybíróságon. Amennyiben az Alkotmánybíróság így dönt, akkor a magyar politikatörténetben Magyar Péter lenne az első olyan miniszterelnök, aki már miniszterelnök-jelölti pozícióban is alkotmánysértést követett el.
Pokol Béla aztán ennél is tovább ment, extrém ötlettel állt elő. Jelezte: Magyar Péter sértegetéseire tekintettel a parlament alakuló ülése előtt az államfő megtehetné, hogy az általa már bejelentett miniszterelnök-javaslatát visszavonja, és nyilvánosan rögzíti, hogy csak a választáson győztes Tisza Párt más vezetőjének személyét hajlandó javasolni az Országgyűlésnek.
Sulyok Tamás Magyar Péternek fogja adni a kormányalakítási megbízást, megfontolja, hogy lemondjonKajdi József, az Antall-kormány volt államtitkára megmosolyogtatónak tartja Pokol Béla eszmefuttatását. Olyasvalakiről beszélünk – jegyezte meg –, aki alkotmánybíróként több mint tíz éven keresztül végig asszisztált a Fidesz alaptörvényt sértő tevékenységéhez. Pokol Béla a hatalom megosztásának elvére hivatkozik, de érdekes módon az alaptörvény következő pontját figyelmen kívül hagyja. Ez így szól: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
Márpedig tényszerűen bizonyítható – jelentette ki Kajdi József –, hogy a Fidesz a fékek és ellensúlyok rendszerét képező intézmények élére pártkatonákat ültetett.
Tényszerűen igazolható az is, hogy ezek a pártkatonák az alaptörvényben foglalt hatáskörüket nem a hatalom megosztása elvének megfelelően gyakorolták, hanem azt segítették, hogy a Fidesz megszerezze és megőrizze a kizárólagos hatalmat.
Amikor tehát Magyar Péter lemondásra szólítja fel a pártkatonákat, akkor pont a hatalom megosztásának elvét szeretné az alkotmányosságnak megfelelően érvényesíteni, éppen azért, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere betölthesse eredeti funkcióját – hangsúlyozta Kajdi József. Ez teljesen ellentétes azzal, amit Pokol Béla állít. Jogszerű és az alkotmánynak megfelelő, hogy a pártkatonákat az új miniszterelnök távozásra kéri, ha pedig ennek önként nem tesznek eleget, akkor a parlament megfelelő eljárással eltávolítja őket a helyükről.
Magyar Péter: Felszólítom a leköszönő miniszterelnököt, hogy semmilyen olyan döntést ne hozzon, amely megkötné a következő kormány kezét – Ez volt a győzelmi beszédA köztársasági elnök személye amúgy nem sérthetetlen, hiszen maga az alaptörvény is rendelkezik az elmozdíthatóságáról – tette hozzá Kajdi József. A sérthetetlenség egyébként sem jelentheti azt, hogy a személyét nem lehet bírálni.
Sulyok Tamásról megalapozottan kijelenthető, hogy nem a nemzet egységét képviselve járt el az egész társadalmat súlyosan érintő kérdésekben, egyértelműen a Fidesz végrehajtó bábja volt
minden olyan intézkedésben, amely – ismételte – a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett. Kajdi József szerint vitathatatlan: Sulyok Tamás méltatlanná vált arra, hogy köztársasági elnök legyen.
