Rendkívül konstruktív és eredményes tárgyalásról számolt be Magyar Péter, miután Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével találkozott szerdán Brüsszelben és az uniós pénzekről egyeztettek.
A Magyarország számára lehívható uniós pénz 33 milliárd euró, vagyis 12 ezer milliárd forint. Ebből az EU nagyságrendileg 17 milliárd eurót tart vissza (6200 milliárd forint) főleg korrupciós és jogállamisági problémák miatt. Magyar Péter a tárgyalás előtt Facebookon közzétett videójában elmondta, nemcsak erről, hanem a Magyarországnak járó SAFE nevű védelmi hitel felhasználásáról is egyeztetnek. Ebből a hitelből Magyarországnak 16,2 milliárd euró (5900 milliárd forint) járna, ezeket a védelmi beruházásokra lehetne költeni. Az Orbán-kormány által leadott tervet az új kormány átírná: a hazai védelmi ipar egy jelentős része tavaly verseny nélkül a Fidesz-közeli Jászai Gellért vezette 4iG csoporthoz került.
A leendő miniszterelnök azt írta a Facebookon, május 25-i héten visszatér Brüsszelbe, a politikai megállapodás megkötéséért, ígérete szerint korrupcióellenes lépéseket, az igazságszolgáltatás reformját, a média és az akadémiai élet szabadságát visszaállító lépésekkel kívánja elérni a befagyasztott pénzek felszabadítását.
Magyar Péter: Hamarosan érkezni fognak az uniós források MagyarországraAz összes lehívható összeg közel harmada, 10,4 milliárd euró elveszhet, ha augusztus végéig nem sikerül az elvárásoknak megfelelni. A Covid után létrehozott helyreállítási alaphoz (RRF) Magyarország azért nem tud hozzáférni, mert nem feleltünk meg az úgynevezett 27 „szupermérföldkőnek”. A számlák benyújtása csak ezek után következhet. A pénzeket minden tagország a „szokásos” uniós támogatásoknál sokkal részletesebb program alapján költheti el, amit egy úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Tervben fektetnek le. Az új kormány átírná ezt a tervet, ami egy bonyolult, és általában lassú folyamat.
A helyreállítási tervekben konkrét szakpolitikai reformokhoz is kötik a kifizetéseket. Bár a leköszönő Orbán-kormány is tett ilyen vállalásokat, sokat nem hajtottak végre. Az új kormány a nem teljesített ígéretek helyett elvileg olyan javaslatokat kellene, hogy letegyen az asztalra, amelyeket idén augusztus végéig, a program kifutásáig teljesíteni tud. A terv fontos része, hogy minél több, a digitális és zöld átálláshoz kapcsolódó beruházás és reform megtörténjen. Az új kormánynak ott lehet mozgástere,
ha olyan projekteket, amelyek más uniós forrásokból (például a szegényebb régióknak járó kohéziós pénzekből) az elmúlt években már megvalósultak, most átcímkézi az RRF projektre. A kohéziós pénzeknél ugyanis a határidő nem ennyire szoros.
Ursula von der Leyen a szerdai találkozó után azt írta, a munkatársaik továbbra is szorosan együttműködnek a leendő kormánnyal. Az informális egyeztetések azért is lehetnek most fontosak, hogy a formális elfogadás minél gyorsabb legyen.
Itt a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak is van beleszólása: ha ugyanis egy ország módosítja a helyreállítási tervet, azt a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Erre normális esetben a Bizottság által kiadott értékelés után egy hónapja van a Tanácsnak, de az idő szűke miatt ez gyorsabban is megtörténhet.
Az RRF-en túli kohéziós és egyéb pénzek (körülbelül 7 milliárd euró) egy részéhez a szupermérföldkövekhez részben azonos feltételeknek kell megfelelni. De az Orbán-kormány menekültellenes és a melegeket megbélyegző törvényeit is át kell írni ahhoz, hogy minden pénzt megkaphassunk.
Az új kormány és a Bizottság között ugyanakkor lehetnek más vitás kérdések is: ilyen az orosz energiahordozókról való leválás tervezett időpontja. De az ukrán csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteinek megnyitásáról hivatalosan sem nyilatkozott a Tisza párt vezetése.
Valamiért sietni kellett, még a parlamenti választás előtt döntött az EU Bíróságára történő kinevezésekről az Orbán-kormányA jogállam helyreállításához be lehet vetni különleges eszközöket, de kormányváltás után Magyarországon sem lesz könnyű