2023 őszén a Donald Tusk vezette akkori ellenzéki koalíció a jogállamiság helyreállításával és a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalának ígéretével kampányolt. Sikerült is kormányt alakítani, a választáson győztes Jog és Igazságosság (PiS) nem szerzett többséget, és még meg sem születtek a szükséges reformok, amikor 2024 február végén az Európai Bizottság már fel is oldotta a befagyasztott pénzeket. Az ígért reformok egy részét viszont még azóta sem tudták végrehajtani. Maciej Nowicki a lengyel emberi jogi szervezet vezetője szerint a lengyel esetben politikai döntés született a Európai Bizottság részéről, az új lengyel kormány pedig bár megvolt a szándéka, nem tudta elérni a céljait.
A Jarosław Kaczyński vezette PiS a nyolcéves uralma alatt frontális támadást indított a lengyel igazságszolgáltatás ellen: megszállta az alkotmánybíróságot és az országos bírósági tanácson keresztül politikai alapon intézte a bírók kinevezését. 2017 után nagyságrendileg a bírók harmadát, mintegy 3000 bírót neveztek ki politikai befolyásra.
Az Európai Unió gyorsan reagált, 137 milliárd eurót, azaz több, mint 53 000 milliárd forintot tartottak vissza Varsótól. Ez több mint a kilencszerese annak az összegnek, amit Magyarország esetében az EU befagyasztott. A lengyelek 60 milliárd eurót a Covid-válság utáni helyreállítási alapból kaptak volna, 76.5 milliárd eurót pedig a szegényebb régióknak járó kohéziós alapból tartott vissza az Európai Bizottság.
Orbán Viktor nem enged a vétóból, van, aki villámgyorsan lefolytatná Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárástAz Európai Bizottság konkrét, jogilag világos elvárásokat határozott meg, hogy mi lenne elegendő a bírói függetlenség helyreállításához. Maciej Nowicki lapunknak hangsúlyozta, hogy bár
a PiS-kormány a Fideszhez hasonlóan támadta a független médiát, a lengyel illiberális kísérlet nem jutott olyan messzire, mint Magyarországon
Ahogy a korrupció és klientúraépítés is jellemző volt, de a magyarhoz nem volt hasonlítható szinten, így jogos, hogy az EU kritikája a bírói függetlenségre fókuszált.
Nowicki szerint a kampányszlogenükkel ellentétben Tusk csapatának valójában nem volt meg a tervük arra, mit is kezdenek a bíróságokkal. Azt állították, hogy a teljes reformot csak akkor tudják végrehajtani, ha a köztársasági elnöki széket is megszerzik, hiszen addig a PiS-ből érkező Andrzej Duda elnök képes megvétózni a törvénytervezeteket.
Kormányváltás esetén a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárás szinte azonnal megszüntethető, de a befagyasztott pénzek megszerzése kemény dió leszAz ígéret ugyanakkor elég volt az Európai Bizottságnak. Donald Tusk korábban az Európai Tanács elnöke és az Európai Néppárt vezetője is volt, szoros szövetségese Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és számos más európai vezetőnek is. Maciej Nowicki szerint a néppárti kapcsolat (amelynek a Tisza Párt is tagja) számított az elbírálásnál és az Európai Bizottság látta, hogy az új kormánynak szüksége van a pénzre. 2024 február végén hivatalosan is feloldotta a pénzek befagyasztását. Igaz, ekkor a lengyel kormány az elvárások egy részére még csak ígéretet tett egy menetrend formájában. Maciej Nowicki hangsúlyozza, hogy ekkor politikai döntés történt, amit akkor sok szakértő kritizált.
A teljes reformot azóta sem sikerült végrehajtani:
a 2025. júniusában elnökválasztás második fordulóját csak egy hajszállal, de a PiS által támogatott Karol Nawrocki nyerte, aki azóta folyamatos konfliktusban van a törvényhozókkal és a kormánnyal, több témában élt vétójával.
A kormány így azóta sem tudott még egy tervet letenni az asztalra arról, mit kezdjenek azokkal a bírókkal, akiket a politikailag megszállt országos bírósági tanács nevezett ki. Ez a jogbiztonságot is aláássa, hiszen kérdés, mi legyen ezeknek a bíróknak az ítéleteivel. Azóta az EU Bírósága is kimondta, hogy egyes bírók kinevezése illegitim volt. Ugyan senki nem gondolja, hogy például egy válópert érvénytelenítni kellene csak azért, mert egy PiS által kinevezett bíró ítélkezett, de a határt valahol meg kellene húzni.
Maciej Nowicki szerint a rendkívül polarizálódott lengyel társadalomban a jogállam helyreállítása továbbra is késik, ráadásul nincs sok esély kompromisszumra, egyre inkább a politikai show felé megy a kommunikáció a megoldás keresése helyett.
Legutóbb néhány hete az államfő a Lengyelországnak nyújtott SAFE nevű uniós védelmi hitelt is megvétózta. A 44 milliárd eurós összegre márpedig komoly szüksége volna Varsónak, és eddig szinte nemzeti konszenzus volt a védelmi ipar fejlesztésének fontosságáról az orosz fenyegetések árnyékában.
Már csak Magyarországnak nem ítélték meg az uniós védelmi hitelt, Orbán Viktor nem kap 2,5 milliárd eurót a parlamenti választás előttMaciej Nowicki hangsúlyozta, hogy amennyiben egy kormányváltás után Magyarországon megpróbálják majd helyreállítani a demokratikus intézményeket, nem lesz könnyű feladat. Szerinte a lengyel esetből a tanulság az, hogy fontos lenne az új kormánynak nyitottnak lenni, több utat is mérlegelni. Szükség esetén különleges jogi megoldásokat is alkalmazni kell, nem lehet ezeket kizárni, de arányosan jogilag lehetőleg a legegyértelműbb módon kell alkalmazni, és
