A tudományos autonómia helyreállítását és a kutatóhálózat hosszú távú működését biztosító új modell kialakítását ígérte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. ünnepi közgyűlésén a leendő miniszterelnök.
Magyar Péter – idézi a Telex – azt mondta, Magyarország újabb korszakhatárhoz érkezett, amelyben a tudománynak és a kutatóknak szerepük lesz. Szerinte a tudományos közösség az elmúlt években a politikai kurzusok kárvallottja lett, a kormány pedig sokszor nem partnerként, hanem ellenségként kezelte az akadémiai világot. Az autonómia, a kritikai gondolkodás, a tényszerű feltárás és az adatvezérelt érvelés nem kívánatos értékekké váltak a kormányzati logikában - magyarázta. A kutatóhálózat 2019-es átalakítását erőszakosnak nevezte, hiszen az érintettek megkérdezése nélkül történt. Bírálta azt is, hogy a társadalom- és bölcsészettudományi intézeteket leválasztották a hálózat többi részéről, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alá rendelték.
Tiborcz Istvánhoz köthető irodaházba költöznek a HUN-REN egyes részlegeiLemondott Lovász László a HUN-REN kutatóhálózat tudományos tanácsadó testületi tagságárólMagyar Péter emlékeztetett, hogy a politikai nyomás a felsőoktatást is elérte. Ennek példájaként a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszert említette. A leendő kormányfő arról is beszélt, hogy az állam az elmúlt években évente két-háromszor annyit költött propagandára, mint tudományra. Kifogásolta a kutatói béreket is, miközben szerinte a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) vezetői tízszer-húszszor annyit keresnek, mint a legtöbb fiatal kutató. Azt ígérte, hogy a tudományos szervezeteket érintő döntéseket a jövőben a kutatók bevonásával hozzák meg. Mint mondta, az új kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy rendeződjön a kutatóintézetek ügye, és olyan kutatóhálózati, illetve irányítási modellt alakítanak ki, amely tartósan biztosítja a működést. A források elosztásáról szerinte a szakmának kell döntenie, politikai befolyás nélkül.
„Az elmúlt 16 év eléggé tönkretette a felsőoktatást, de ennél nagyobb baj, hogy tönkretette a fiatalságot”A Telex beszámolója szerint a közgyűlésen részt vett Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő vezetője is. Freund Tamás, az MTA leköszönő elnöke arról beszélt, hogy az MTA kész szerepet vállalni a kutatóhálózat stabil és szakmai működtetésében.
„A kutatói közösség körében nagyon pozitív a leendő miniszterelnök szavainak a megítélése”
Ezt Szilágyi Adrienn, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője, a jelenleg az ELTE-hez tartozó Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa mondta a Népszavának. Úgy gondolja, nagyon sok olyan kritikus pontot érintett a beszéd, amelyre az elmúlt években az érdekvédők próbálták felhívni a figyelmet, annak pedig kifejezetten örült, hogy a bölcsészek és a társadalomtudósok méltatlan helyzete külön hangsúlyt kapott.
- Számunkra, akik az ELTE-hez kerültünk, kifejezetten sürgető a helyzet, mert jelenleg gazdaságilag nem fönntartható a helyzetünk, emellett sem a jogi, sem a gazdasági autonómiánk nem valósul meg. Éppen ezért a négy érintett kutatóközpont főigazgatója is azt sürgeti, hogy minél előbb kerüljünk vissza az MTA-hoz – fogalmazott az érdekvédő. Ugyanakkor még kérdés, hogy az ELTE-hez került négy, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kötelékében maradt 14 központ és önálló intézet pontosan milyen feltételek mentén kerülhetne vissza az akadémiához, a dolgozók többsége nem szeretne egy az egyben visszatérni a 2019 előtti modellhez, szeretnék, ha annak a hibáit sikerülne kiküszöbölni. Szilágyi Adrienn szerint nem minden kutatóközpont ugyanolyan modellben szeretne működni, ebből a szempontból van különbség a humán- és a természettudományos terület képviselői között is. Tudomása szerint a kutatóközpontok főigazgatói már dolgoznak egy konszenzusos tervezeten, amelyet eljuttathatnak az MTA új vezetésének és az új minisztériumnak is. - F. Szabó Kata
