kormány;szélsőjobb;Románia;megszorítás;bizalmatlansági indítvány;bukás;Nicușor Dan;Ilie Bolojan;

Ilie Bolojan nem akart miniszterelnök lenni, de tavaly júniusban még az ő személyében látták a garanciát a Románia előtt álló kihívások megoldására. A mór megtette kötelességét, a mórnak most mennie kell

Megbukott a román kormány, Moszkvában hűthetik a pezsgőt, Brüsszelben aggódhatnak

Alig több mint tíz hónapig bírta a tavaly júniusban hivatalba lépett Bolojan-kormány, Bukarestben szerdán kezdődnek a tárgyalások Románia rendszerváltás utáni 38. kormánya és 29. kormányfője megtalálása érdekében.

Amint arról lapunk is beszámolt – a Szociáldemokrata Párt (PSD) április végén kilépett a négypárti, a szélsőjobb előretörését megfékezni hivatott koalícióból, majd épp a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) összefogva bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kényszerű megszorításokat életbe léptető nagyváradi nemzeti-liberális miniszterelnök, Ilie Bolojan ellen. A kedden szavazásra bocsátott bizalmatlansági indítványt soha nem látott arányban szavazták meg ( a rendszerváltás óta ez volt a nyolcadik sikeres bizalmatlansági indítvány) – a szükséges 233 voks helyett 281 gyűlt össze, miközben a PSD-nek és az AUR-nak összesen 219 mandátuma van. De a bizarr szociáldemokrata-szélsőjobb összeborulást erősítette a román parlament minden más kisebb szuverenista, szélsőjobb formációja. Az európai szocialisták pártcsaládjához és EP-frakciójához tartozó PSD ezúttal egy gyékényen árulta Románia demokratikus jövőjét a szuverenistákkal, agresszív nacionalistákkal, vasgárdistákkal, oltástagadókkal, laposföldhívőkkel és a Kreml bérenceivel, miközben továbbra is kizárja annak a lehetőségét, hogy közös kormányt alakítson azzal a George Simionnal és az AUR-ral, akinek Orbán Viktor is megelőlegezte a bizalmat elhíresült tihanyi beszédében.

George Simion tavaly májusban a demokratikus erők összefogásának köszönhetően maradt alul az elnökválasztási küzdelemben, a szélsőjobb fenyegetés ezzel azonban nem múlt el. A négypárti koalíciónak nem sikerült megfékeznie a szélsőjobb térnyerését, az AUR támogatottsága ma már meghaladja a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), e koalíció két legnagyobb pártájának együttes támogatottságát.

Amint egyes román politikai elemzők és kommentátorok korábban megfogalmazták, Moszkvában kehet pezsgőt bontani vagy legalábbis hűteni, a Putyin-rezsimnek már az elmérgesedő belpolitikai, s az ezzel járó gazdasági válság is óriási nyereség, hiszen ezáltal a NATO keleti szárnyának egyik erőssége, Ukrajna egyik mindeddig stabil támogató országa roppan meg. 

Arról nem is beszélve, hogy ha előrehozott választásra kerül sor, azt a szuverenista, EU-szkeptikus, Ukrajna elkötelezett európai és román támogatását ellenző AUR nyeri meg, amennyiben a jelenlegi politikai erőviszonyok hirtelen nem változnak meg.

A hogyan tovább egyáltalán nem látszik, csak az, hogy a kabinet megy ugyan, de a válság marad, sőt mélyül és szélesedik is. A kormánybuktatóknak új többséget és új kabinetet kellene felmutatniuk, amit – legalábbis egyelőre – kizárnak. A bizalmatlansági indítvány után a négypárti koalíció újbóli összeállása is nehezen elképzelhető, hiszen a megbuktatott Ilie Bolojan vezette PNL és a progresszív USR is kategorikusan elzárkózik a PSD-vel való további együttműködéstől.

Nicușor Dan államfő, akit sok bírálat ért azért, hogy csupán közvetíteni próbált a válságban a koalíciós pártok között és e szerepére hivatkozva nem állt ki határozottan Ilie Bolojan mellett, azzal nyugtatja Románia demokratikus, európai jövőjéért aggódókat, hogy az országnak továbbra is nyugati elkötelezettségű kormánya lesz, igaz, azt nem részletezte, hogy hogyan. Elméletileg van rá lehetőség, hiszen a bizalmatlansági indítvány nem a koalíciónak, hanem a miniszterelnök személyének szólt, vagyis ha a PNL új személyt jelöl kormányfőnek, az együttműködés folytatódhatna. Csakhogy bizalom nélkül ez lehetetlen, a szociáldemokraták kezdettől belső ellenzékként viselkedtek és minden erejükkel akadályozták a költségvetési hiány leszorítását és az uniós források megszerzését célzó népszerűtlen intézkedéseket.

Nicușor Dan informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményezett a pártokkal, amelyek azonnal el is kezdődnek. Az elnök közlése szerint amint „körvonalazódnak az opciók”, megkezdődnek a hivatalos, formális kormányalakítási egyeztetések is.

Ha nem sikerül új többségi kormányt alakítani, nem zárható ki egy kisebbségi kormány sem, de mivel a megszorítás továbbra is elengedhetetlen, és minden bizonnyal változatlanul népszerűtlen lesz, úgyis előbb-utóbb előrehozott választásra kerül sor. Azt viszont, hacsak csoda nem történik, a szélsőjobb könnyedén megnyeri. 

Pár napja még a kórházban ápolták, onnan azonban elbocsátották, mert rátámadt a többi betegre.