Terézvárosban, az Aradi utca 43. alatt rejtőzik egy pici adománybolt, amely a Filantrópia nevet viseli. Képzeljünk el egy békés kis szigetet, ahol kiköthetnek a feleslegessé vált tárgyak, hogy aztán másokat szolgáljanak tovább. Maga a filantrópia görög eredetű szó, emberszeretetet jelent, ami a gyakorlatban jótékonyságban, önkéntességben és társadalmi adakozásban ölt testet. Legfőbb célja a rászorulók támogatása és a mindennapi életkörülményeik javítása.
Közösségi tér, ahol minden hasznosul
A Filantrópia idén ünnepeli fennállásának tizenegyedik évfordulóját. A kis bolt a húsz éve működő Profilantrop Egyesület társadalmi vállalkozása. Azzal a küldetéssel jött létre, hogy kiszolgálja a környékbeliek szükségleteit, miközben tudatos, fenntartható fogyasztási mintákat honosít meg. Valódi közösségi tér ez, ahol adományozó és vásárló egyaránt otthonra lel.A beérkezett javakat gondosan feldolgozzák: az első körben eladásra kínálják a ruhadarabokat és egyéb tárgyakat, a második körnél a megmaradt kincseket továbbadományozzák, végül a harmadik körben az adományozásra már nem érdemes textíliákat kreatív kézműves-foglalkozásokon újrahasznosítják.
Antropológia a pult mögött
Az egyesületet egy baráti közösség hozta létre húsz évvel ezelőtt. A cél egyértelmű volt: az egyetemen szerzett társadalomtudományi tudásuk átültetése a gyakorlatba, fogalmazott Mester Zsuzsanna és Mester Attila, az egyesületben tevékenykedő testvérpáros. Eleinte kisebb programokat valósítottak meg, rendezvényeket tartottak, majd 2013-ban a Védegylettel közösen elnyertek egy Norvég Civil Alap-pályázatot, amely a kisközösségek átalakulását támogatta.
Pár évvel később azonban a hazai politikai viharokban méltatlan támadások érték a civileket, „norvég bűnözőknek” titulálták őket, és elapadtak a számukra elérhető források.
Bár a későbbiekben is próbálkoztak a pályázatokkal, profi pályázatíró céget is bevontak a siker érdekében, újabb forrásokra mégsem volt lehetőség.
– A nehézségek ellenére a missziónk változatlan maradt: a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság képviselete. Civilként kezdetben keveset konyítottunk az üzlethez, ezért folyamatosan képzésekre jártunk. Beleástuk magunkat a menedzsmentbe a bolt fenntartásának érdekében, és az üzlet teljes hasznát a projektjeinkre fordítottuk. Az idők során a fogyasztási szokások is drasztikusan megváltoztak:
az embereknek egyszerűen elfogyott a pénzük. Korábban minden hónap utolsó szerdáján százforintos napot tartottunk, ám a rezsi és a bolt fenntartási költségei miatt kénytelenek voltunk ezt az összeget kétszáz forintra emelni. Egy nagycsaládnak ez még így is hatalmas segítség, hiszen 3000 forintból az egész rokonságot fel tudják öltöztetni. Bár régebben ilyenkor elsősorban a rászorulók töltötték meg a boltot, ma már a középosztálybeliek is ugyanolyan számban képviseltetik magukat
– érzékeltette Zsuzsa.
A bolt alapításakor az egyesület tagjai gyorsan szembesültek azzal, hogy a társadalomból hiányoznak a biztonságos, nyitott kommunikációs terek. Ezért elhelyeztek az üzletben két fotelt az egyik sarokban. Bárki leülhet ide, aki magányos vagy beszélgetésre vágyik. A fotelekben ülve a hajléktalanság, a szegénység és a klímaválság kérdései éppúgy terítékre kerülnek, mint a bevált receptek vagy a környék legjobb cipészének elérhetősége. Van olyan törzsvásárló, aki még kisgyermekként, az édesanyjával lépett be ide először, és azóta is visszajár – sőt, arra is akadt példa, hogy a boltosok vigyáztak a kicsire, amíg az anyuka ruhákat válogatott.
A sebek begyógyítása
– A Profilantrop Egyesület tevékenysége mostanában a Dunakanyarra összpontosul. Mi a regeneratív fejlődésben hiszünk, amely messze túlmutat a klasszikus fenntarthatóságon. Nem elégszünk meg a környezeti károk csökkentésével; a célunk a sérült ökoszisztémák és társadalmi rendszerek aktív megújítása, gyógyítása. Az ember a természet része, a természet pedig ciklusokban működik: egy folyamat vége mindig egy új kezdetét jelenti.
A gyarmatosító, profitvezérelt nyugati kultúra azonban kiszakította az embert a természetes közegéből, és pár évszázad alatt elnyomta a körülöttünk lévő élővilágot. Pedig a régmúlt emberei a táj, az őket fenntartó ökoszisztéma kertészeiként, a természetet megfigyelve és vele együttműködve alakították életmódjukat. Ezt az öngondoskodási képességet kell most visszaadnunk a bolygónknak
– fejti ki Attila.
Itthon a regeneratív fejlődés szemlélete egyelőre csak bontogatja a szárnyait. A mezőgazdaságban lehet leginkább találkozni vele, pedig az élet minden területén alkalmazható a kémiától az építészeten át a közösségfejlesztésig, vagy a regionális tervezésig.
Előttünk alapvetően három út áll. Az első a degeneratív működésmód, ahol egyre rombolóbb hatással vagyunk az élő környezetre, egyre nagyobb áron tudjuk fenntartani a rendszereinket. A második a fenntarthatóság, amely pusztán a káros hatások mérséklésére törekszik. A harmadik, amely az igazi újdonság, a regeneratív szemlélet, amely a sebek tényleges begyógyítását, természeti és közösségi rendszerek egészségének növelését célozza.
Mivel a gazdaság, a társadalom, a természet egy elválaszthatatlan hálózatot alkot, ezért a fővárosi, fűtött szobából lehetetlen megmondani, mire van szüksége egy vidéki kisközösségnek. A képlet egyszerű: oda kell menni a helyszínre, és az ott élők helyismeretére, véleményére építve kell elindítani a fejlesztéseket. Ha ez teljesül, az eredmények megdöbbentő gyorsasággal jelentkeznek.
Programok a szemlélet-változásért
Ha a világ úgy működne, mint egy adománybolt, nem létezne a szemét problémája.
A textilipar napjaink egyik legszennyezőbb ágazata, a túltermelés elképesztő méreteket öltött. Olyannyira, hogy a felesleggel már az adományboltok sem győzik a harcot – pedig ha ma teljesen leállna a ruhaipar, a Föld lakosságának akkor is évtizedekre elegendő öltözéke maradna.
Ezen elvek mentén az egyesület előadásokat és mélyreható tréningeket tart a szemléletváltásra nyitott közösségeknek, amihez játékos edukációs eszközt is fejlesztettek (lásd keretes írásunkat).
A fiatalokat is bevonják a programjaikba, erősítve bennük a kölcsönös tiszteletet, a közösségi felelősségvállalást és a toleranciát. Ez a kulcsa annak, hogy újra harmonikus viszonyt ápolhassunk mind a közvetlen, mind a globális környezetünkkel.
A fenntarthatóságot meghaladó, rendszerszemléletű gondolkodás elméleti hátterét az egyesület azzal is erősítette, hogy magyar fordításban megjelentette Daniel Christian Wahl inspiráló alapművét, a Regeneratív kultúrák létrehozása és gondozása című kötetet. A könyv kulcsfontosságú útmutató a környezeti nevelők, fenntarthatósági menedzserek, zöldaktivisták, ökológiai szemléletű gazdálkodók, valamint a fenntartható városfejlesztésben dolgozó építészek és dizájnerek számára.
Vásárlással is támogathatunk
Végső soron az Aradi utcai adománybolt is pontosan ezt a regeneratív filozófiát testesíti meg a mindennapokban. Ha adományozol, támogatod azokat, akik csak a piaci ár alatt juthatnak hozzá a létszükségleti cikkekhez. Ha vásárolsz, nemcsak magadnak szerzel örömet, hanem nagyon fontos társadalmi ügyet támogatsz. A szerepek folyamatosan cserélődnek és keverednek – ettől szép és pezsgő ez a különleges belvárosi kikötő. Mindeközben csökken a hulladék, a folyamat során létrejövő társadalmi tőke pedig mindannyiunk gazdasági és emberi önfenntartását szolgálja.
Közösségi katalizátor, játékos formában
Annak érdekében, hogy az elméletet átültessék gyakorlatba, a Profilantrop Egyesület szakemberei nemzetközi partnerekkel közösen kidolgozták a We Land elnevezésű módszertant. Ez egy innovatív, strukturált társadalmi-ökológiai folyamatfejlesztő eszköz, amely a következők szerint működik:
Társasjáték-alapú megközelítés: A módszertan egy komplex, játékosított eszközrendszerre épül. Ez oldja a résztvevők közötti esetleges feszültséget, és közelebb hozza a nehezen megfogható ökológiai témákat.
Fázisokra osztott tervezés: A folyamat lépésről lépésre vezeti végig a résztvevőket a problémafelismeréstől a közös jövőkép megalkotásáig, majd a közös cselekvés összehangolásában, konfliktusmegelőzésben és -oldásban is alkalmazható.
Helyi erőforrások feltérképezése: A játékos feladatok segítenek felszínre hozni a közösség rejtett szociális és környezeti tőkéjét, megerősítve a helyi önrendelkezést.
Katalizátor funkció: Nem kész megoldásokat ad, hanem képessé teszi a csoportot arra, hogy önállóan indítsa el a saját, helyi igényekre szabott fenntarthatósági és regeneratív projektjeit.
