A NER dicsőségét országszerte lepusztult romok hirdetik, és ezt nemcsak metaforikusan kell érteni. Ott van például a badacsonytomaji Ranolder-villa, ennek jelenlegi állapota a közeli megsemmisülést vetíti előre. Az építtető, Ranolder János veszprémi püspök a nőnevelés kiemelkedő támogatója volt a maga korában, hét katolikus tanítónőképző is viselte a nevét. A badacsonyi szőlődombon épült villát Orbán kormányfő veje, Tiborcz István szerezte meg, tőle 2020-ban Rákay Kálmán tulajdonába került.
Ők semmit nem tettek az épület hasznosításáért, még az állagmegóvásra is sajnálták a pénzt, a tető nélküli falak ijesztő képe bejárta a tényekhez ragaszkodó sajtót. Az utolsó hír tavaly őszről az, hogy Rákay az országos főépítésszel tárgyalt arról, hogyan tudja megkerülni a műemlékekre vonatkozó szabályokat - tervezi ugyanis az épület kibővítését Azon kapom magam, hogy szurkolok a NER filmművészeti főgiccsőrének. Az ellenkező opció ugyanis a derék püspök nevét őrző épület teljes megsemmisülése lenne.
Amikor a budapesti városnéző autóbuszok elhaladnak az Andrássy úton, a turisták fejhallgatójában elhangzó szövegek nem szólnak arról, hogy az építészettörténetileg is jelentős paloták közül hány került az utóbbi másfél évtizedben a NER oligarchiáinak tulajdonába. A korrupció ellen keményen fellépő kormányfő vejének tulajdonait négy ingatlankezelő, pl. a Gránit, az Equilor irataiból tudhatja meg az informálódni kívánó. A tisztánlátást megnehezítik, nyilván nem véletlenül, a cégek, cégcsoportok bonyolult összefüggései.
Annyi mindenesetre világos, hogy a Rochlitz Gyula tervei alapján 1876-ban épült Andrássy út 73.-75. alatti épületet, a volt MÁV-székházat, ezt a majdnem harmincezer négyzetméteres ingatlant az államtól 2021-ben Jellinek Dániel vásárolta meg. Ő később továbbadta Tiborcz Istvánnak, tőle pedig 2024-ben a BGE vette meg. A tranzakciót nyilván nem nehezítette, hogy az egyetem kuratóriumának elnöke Orbán Ráhel korábbi tanácsadója, Guller Zoltán volt, tagjai között pedig ott találjuk Szécsényi Bálintot, Tiborcz régi barátját. Tiborcz mindenesetre három milliárd forintnyi közpénzt kaszált az üzleten, az épületre pedig nem költött semmit, annak állaga az ő idejében csak romlott.
Nem maradhat ki a Sugár úti paloták tulajdonosainak névsorából Mészáros Lőrinc sem, ő a volt KOGART-házat mondhatja a magáénak. Az Andrássy út 112. alatti villa Freund Vilmos tervei alapján épült, a szocializmus évtizedei alatt romantikusan lepusztult állapotban adott otthont a besúgók által is gyakran látogatott Fiatal Művészek Klubjának. Kovács Gábor helyrehozatta az épületet, és igényes, sokak által látogatott kiállításokat rendezett modern művészek munkáiból. Sajnos a modern képtár kialakításáról szóló hosszú távú terveit nem sikerült megvalósítania, így eladta az épületet Mészáros Lőrincnek. Azóta a nagyközönség előtt zárva van a ház, Mészárosnak, mint tudjuk, nem a szívügye a kultúra és a művészet. De az épület legalább megvan, és nem pusztul - ez már maga nagy szó az elmúlt tizenhat év tükrében. Nem minden régi épület volt ennyire szerencsés.
Az ablakomból rálátok a Lendvay utca 27. alatti házra. A Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett épület sorsa visszatükrözi az elmúlt évszázad legkomorabb pillanatait. Több tulajdonosa közül a legismertebbé Kornfeld Móric vált, ő számos vállalkozása mellett a Ganz-Danubius Gyár igazgatói tisztét is betöltötte. Tiszteletet vívott ki írók és más művészek mecénásaként is. Az ő idejében a ház a politikai és művészeti élet fontos találkozóhelye volt. Más zsidó családokhoz hasonlóan az övét is meghurcolták, de legalább az életüket meg tudták menteni úgy, hogy a Chorin és a Weiss család tagjaihoz hasonlóan lemondtak a vagyonukról. Kornfeld Móricot idős korában amerikai állampolgárként, a szabad világ lakójaként érte a halál.
Budapesti háza a vészkorszak idején az SS-kirendeltség székhelyeként működött. A háború után háborús kárpótlásként megkapta a Francia Köztársaság, itt kapott helyet a budapesti nagykövetsége. Maga az épület nem tartozott a legszebbek közé, sötétnek és komornak tűnt, ez talán az időközben elvégzett bővítés következménye. Egy hatalmas ház egy zsebkendőnyi telken – még a követség macskája is csak oldalazva fért el a házfal és a kerítés között. Amikor 2023-ban a követség Budára költözött, arról beszélgettünk a szomszédokkal, mi lenne a legjobb funkciója az üresen maradt ingatlannak. Úgy gondoltuk, jó lenne szállodának, hiszen közel a Városliget, benne a Széchenyi-fürdő. Jó a közlekedés is errefelé, biztosan jól éreznék magukat itt a fővárosba látogatók.
Tévedtünk, mint már annyiszor. A ház Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségéhez került. Kiderült, hogy Polgárok Háza lesz a neve, igazgatója pedig Kubatov Gábor. Az újságokból tudtuk meg, hogy irodák, múzeum és hatalmas bálterem is lesz az épületben, itt művelődhetnek, szórakozhatnak a kormánypárthoz közeli polgárok.
Az utóbbi három év történéseit kénytelen vagyok szemtanúként a szobaablakból követni. Először is földig rombolták a ház központi elemét, lebontották az egész tetőszerkezetet. A szomszédos ház telkén építőanyagokat halmoztak fel, ezek most is ott állnak felhasználatlanul. Az első időkben még viszonylag tempósan folyt a munka, aztán feltűnően lelassult. A munkások száma is csökkent – mostanában négyen-öten ha dolgoznak. Ősszel abban reménykedtem, hogy legalább felhúzzák a tetőt, vagy ideiglenesen lefedik valamivel az épületet, de nem. Egész télen, hóban-esőben ott álltak-áztak a csupasz falak, még szerencse, hogy nem volt sok csapadék.
A Fidesz áprilisi veresége után gyanítható, hogy nem ők fognak bálozni a székházukkal szemben álló Kornfeld-villában. Viszont sikerült nekik egy viszonylag jó állapotú ingatlant az enyészet szélére sodorni. A kereszténynek és nemzetinek nevezett kormány és holdudvara saját kezébe kaparintotta az ország épített örökségének legértékesebb részét, ezeket saját ízlése szerint giccsessé gyönyörítette vagy lepusztította. Rontópáli üzemmódban működtek, nemcsak az egészségügyben, az oktatásban és minden másban, hanem a városképet meghatározó épületek tekintetében is.
A szerző nyelvész.