Sulyok Tamás: Nem vagyok senkinek a bábja

Magyar Péter nyílt fenyegetései nemcsak az alkotmányt, hanem a demokratikus alapelveket sértik. Sem a demokrácia, sem a jogállam nem épülhet fenyegetésekre - jelentette ki az államfő a német Cicero című lapnak nyilatkozva.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, lemondása alkotmányos alap hiányában, másrészt a köztársasági elnöki hivatal méltóságának megőrzése érdekében nem lenne helyénvaló. Mivel az Alaptörvényre tett esküt, így felelősségének tartja az alkotmányos rend megőrzését. Közölte, a lemondása mellett felhozott érvek kizárólag politikai jellegűek voltak, ezzel szemben a köztársasági elnöki tisztség közjogi jellegű. Ráadásul a megfogalmazott politikai vádak egyoldalúak, a köztársasági elnök jelenlegi alkotmányos szerepének politikai félreértelmezésén alapulnak, ezért cáfolhatók - magyarázta.

Sulyok Tamás szerint egyszerűen nem igaz, hogy bárkinek a bábja lenne. Példaként felhozta, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként több olyan törvényt is megsemmisített az általa vezetett testület, amelyet a Fidesz kétharmados többséggel fogadott el. Mindemellett köztársasági elnökként néhány törvénnyel szemben is élt a vétó lehetőségével. Megjegyezte, soha nem nevezett ki Fidesz-kormányt, Tisza-kormányt viszont igen. Ebben a parlamenti ciklusban is több törvényt aláírtam, minisztereket és államtitkárokat neveztem ki. Velük is törvényesen együttműködöm. Ettől most a Tisza bábja lettem? - tette fel a kérdést.

Az államfő felidézte, nem igaz, hogy a gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt visszaélések miatt nem szólalt volna meg, ugyanis tavaly december 11-én nyilatkozatot adott ki, amelyben szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal. Arra is utaltam, hogy a gyermekvédelemben dolgozó személyekre szigorú szakmai és jogi szabályok vonatkoznak, és hogy a konkrét ügyekben az illetékes hatóságok előtt eljárások vannak folyamatban - magyarázta.

Kitért arra is, hogy szemére vetették, amiért nem szólalt meg „egy, a kampány során észlelt, esetleges állami titkosszolgálati megfigyelés ügyében.” Kijelentette, a nemzetbiztonság kérdése az állam önvédelmi mechanizmusa szempontjából alapvető jelentőségű, ezért alapos vizsgálatot igényel, amely egyrészt nem nyilvános, másrészt a Tisza-kormány belügyminiszterének tájékoztatása szerint eddig még nem zárult le. „Felelőtlen lenne, ha államfőként a vizsgálat lezárása előtt állást foglalnék. Az államfői megnyilvánulásokkal szemben természetesen más követelmények érvényesülnek, mint a pártpolitikai kampánynyilatkozatokkal szemben” - magyarázta. Világossá tette azt is, hogy amennyiben az új kormánynak nincsenek olyan tervei, amelyek alapvető alkotmányos elveket vagy alapjogokat sértenek, akkor nem kell attól tartania, hogy bármilyen módon akadályozni fogja a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást.