A Népszabadság teljesen tudatos politikai szándékú, maffiózó jellegű kinyírása után nyilvánvaló volt, hogy nem kell a NER-nek a Népszava sem, amelyet mindig is a halálba kívántak, csak megtartották, legyen neve a gyereknek - jelentette ki lapunk Törésvonal című műsorában Haraszti Miklós.
Az író, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-biztosa szerint nyilvánvalóan megbeszélték valahol a Mediaworks feje felett, hogy feláldozzák a Népszavát. Tisztában voltak azzal, hogy kockázatot vállaltak ezzel a lépéssel. Úgy véli, a bosszú is közrejátszott a döntésben. – Pénzt kell beáldoznunk, mit csináljunk? Ott van a Népszava, hát annak nagyon csúnya visszhangja lesz. Nem baj, szívjanak ők is. Hát ilyen egyszerű volt (...) Ezt lenyeljük, lesz ennél keményebb is nekünk, legyen nekik is kemény – kockáztatta meg, hogyan is játszódhatott le az erről szóló beszélgetés Orbán Viktor és Rogán Antal között.
Leisztinger Tamás válaszára vár a Népszava!Haraszti Miklós szerint a nyomtatott hetilap mindenütt rétegtermék, szemben a napilappal, hiszen a közép-európai országokban ma is sok élő napilap van. Az író úgy vélte, bár a nyomtatott napilap mindenütt „veszélyeztetett állatfajta”, mégis döbbenetes, hogy Magyarországon a Népszava az egyetlen létező független napilap - mint ahogy egyetlen, független híreket sugárzó rádióadó sincs. Döbbenetesnek nevezte, hogy egy ilyen helyzet előállhat Közép-Európa közepén. Hozzátette, televízióban is mindössze két esti független tévéműsor létezett: az Angela Merkel jóvoltából megmentett RTL Klub és az ATV, amely megőrizte, hogy ellenzéki hangokat is meghallgatott esti műsoraiban.
Azonnali fellépésre szólítja fel az Európai Unió médiahatóságát a Népszava ügyében az Európai Újságírók SzövetségeMint mondta, a Népszavában sok olyan szellemi erő és politikai vélemény koncentrálódott, amelynek a pártpolitikában már nem volt kifejeződése. Az EBESZ korábbi sajtószabadság-biztosa szerint a baloldali hagyományokkal, ünnepekkel, intézményekkel - például a szakszervezetekkel - máshol nem foglalkoztak, kizárólag a Népszavában. Úgy vélte, a Fidesz ezért gondolhatja úgy, hogy még hálát is érdemelne azért, amiért a Népszavát meghagyta. Az író szerint a mostani lépést a bosszú munkája vezérli: a Fidesz vissza akar vágni azért, mert nem kap hálát azért, hogy a lapot - bár megbélyegezve a „halál csókjával”, a gyűlöletkeltő egész oldalas színes reklámjaival - mégiscsak fenntartotta.
Haraszti Miklós szerint a Népszava azon az áron maradt fenn, hogy minden számát megbélyegezték a „mérgezett hirdetések”, miközben az újságírók a lelküket kitették, kiváló cikkeket írtak és a kor témáival foglalkoztak a lapban. Az EBESZ korábbi sajtószabadság-biztosa
úgy vélte, „felmentés nélkül” mindnyájan részesei voltak a kor kompromisszumainak: a 444 például külföldi segítséget fogad el, miközben fizetőfal mögé vonul, ami „osztályjelleget” kölcsönöz neki, mert csak egy fizetőképes kereslet számára teszi rendszeresen elérhetővé a tartalmait.
(Haraszti Miklóst azután kértük fel az interjúra, hogy Szily László a 444-en írt egy hamis állításokkal tűzdelt cikket a Népszava nyomtatott változatának a megszűnéséről. A portálnál érezhették, hogy valami nem oké, utána ugyanis Haraszti Miklós írását is publikálták lapunkról – a szerk.) Az író szerint nagyon kevés lap viselte el teljes mértékben kompromisszum nélkül a kort: ilyen példaként említette az Élet és Irodalmat, a Válasz Online-t és a Klubrádiót, amely évente kétszer a közönségét kéri arra, hogy fizesse meg a hallgathatóságát az egész ország számára. Úgy látja,
a Népszava a mérgezett reklámokkal kötött kompromisszumot, a többi lap pedig azzal, hogy limitált közönséghez szólt,
és nem tudta vállalni, hogy mindenki megismerkedjen vele. Az író szerint a rendszer végül azért számította el magát, mert az online letöltős információfogyasztás lassan elindult a falvak és azon rétegek felé is, amelyekről a NER tervezői azt gondolhatták, hogy megelégszenek a tévével, az állami rádióval és a helyi megyei napilappal. Haraszti Miklós szerint ezt döntötte meg lassú, bekúszó módon az online független média letöltése, miközben a fizetőfal ennek a folyamatnak a lassítását szolgálta, és ebben az értelemben „nem teljesen ártatlan”, mert csökkenti a szabad és jó újságírás befolyását.
Megpróbálják kivégezni a NépszavátMint mondta, Rogán Antal döntötte el, hová mennek az állami és az állami tulajdonú vállalatok hirdetései. Az író ezt „sztálinista sűrűségű rendszernek” nevezte, amely az egész magyar médiarendszer vagy információs rendszer egyik olyan eleme volt, ahol uralkodni tudtak, miközben szabad tájékoztatás egyedül az online médiában maradt, ott is fizetőfal által besűrítve vagy bekorlátozva. Szerinte az állami reklámok „gyűlölethirdetések” voltak, szemben a Népszavával, amely mindig is a „világosságot” terjesztette. Azt a feladatot, amelyet hősiesen a Népszava és a többi online média vállalt magára, majd a közmédiának kell vinnie - ez pedig az ingyenes hozzáférés a sokoldalú tájékozódáshoz.
Haraszti Miklós szerint egy átmeneti időszakban vagyunk, és
ha Magyarországnak egy európai, különösen egy kis létszámú európai nemzet demokráciájához illő közszolgálati médiája lesz, akkor az némi állami erőbedobással, minimális és átlátható közpénz-hozzájárulással gondoskodik majd az objektív híradás infrastruktúrájáról az egész közönség számára, lényegében ingyen.
Az EBESZ korábbi sajtószabadság-biztosa úgy vélte, ettől a pillanattól kezdve a különböző műfajok valóban piacon alakulhatnak. Hozzátette, több közép-európai országban, nálunk kisebb nemzeteknél is virágzó napilappiac működik, ezek a lapok függetlenek és megélnek. Megjegyezte, természetesen nekik is kombinálni kell az üzletmenetüket a modernebb platformokkal.
