Ha nem történik változás a magyar költségvetés pályáján, további lépéseket tehet az Európai Bizottság - figyelmeztetett Valdis Dombrovskis, a gazdaságért felelős uniós biztos. Magyarországon a nettó kiadások az idei évben várhatóan jelentősen eltérnek ajánlásoktól, mondta a biztos az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Brüsszelben, ahol az európai szemeszter tavaszi csomagját mutatta be.
Magyarország letért az előzetes pályáról, amit az új kormánynak mindenképpen orvosolnia kell - derül ki a jelentésből. Hazánk az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll, mert túl magas a költségvetési hiány. Az EU elvárja a tagállamoktól, hogy az éves költségvetési hiány ne lépje túl a GDP 3 százalékát (és az államadósság ne haladja meg a GDP 60 százalékát, vagy legalább legyen csökkenő pályán). Aki bekerül egy ilyen eljárásba - jelenleg a huszonhétből tíz tagállam -, azoknak konkrét vállalásokat kell tenni, hogyan csökkentik a hiányt. A Fidesz-kormány korábbi vállalásainak értelmében idénre 2,5 százalékra kellett volna lefaragni a hiányt, a Bizottság most kiadott várakozása szerint ez idén 6,2, jövőre pedig 5,8 százalék lesz. Idén csak Lengyelország esetében vár nagyobb deficitet a Bizottság (6,5 százalék), és velünk azonos szintre várható a román mutató, míg az EU átlaga 3,5 százalék.
Kármán András közölte, hogy 2026-ra pótköltségvetést állítanak össze, a jövő évit pedig más alapokon fogják megtervezniÁtláthatatlan Magyarország költségvetése, az Orbán-kormány márciusban is rekordhiányt hozott összeÁltalában ugyanakkor a Bizottság rugalmasságot mutat új kormányok felé, vagyis a Tisza-kormánytól majd egy új középtávú terv érkezhet arról, ők milyen lépéseket tennének és milyen ütemezést vállalnak a hiány csökkentésére. (Az új kabinet szerint a 2026-os költségvetés módosítását augusztus végig nyújtják be.)
Az éves magyar GDP-növekedés esetében az Európai Bizottság idén 1,8 százalékot, jövőre 2,1 százalékot jósol, igaz, ezzel idén és jövőre is az igencsak szerény uniós átlag fölé kerülhetünk, ami idén 1,1 százalék, 2027-ben 1,4 százalék lehet.
A magyar inflációs mutató 2026-ban 3,2 százalék a mostani elemzés szerint, jövőre 3,1 százalék lehet. Az infláció uniós átlaga csak hajszállal alacsonyabb a miénknél, 3,1 százalék, jövőre a blokk egészére viszont csak 2,4 százalékot várnak. Munkanélküliség esetében kifejezetten jól állunk: az uniós átlag 6 százalékhoz képest Magyarországon idén csak 4,5, jövőre 4,4 százalékos munkanélküliség várható.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásokat is kiad arról, hogyan lehetne a pénzügyi és a gazdasági környezetet javítani. Számos javaslat már korábban is elhangzott a testület részéről, amelyekre szükség lenne a stabilitáshoz és a versenyképesség növeléséhez is. Ezeket egyébként a tagállamok is közösen elfogadják az európai szemeszter keretében. Az Európai Bizottság kritikus a piactorzító ártopokkal és a különadókkal is. A fő probléma szerintük, hogy ezek bizonytalan gazdasági környezetet hoznak létre, ami csökkenti a versenyképességet. A nyugdíjrendszer esetében ismét kiemelik, hogy nem biztosított a hosszútávú fenntarthatóság, valamint nagyok az egyenlőtlenségek a nyugdíjak között, amit a 14. havi nyugdíj csak növelt.
„Nem alamizsnát, ajándékot, 13. és 14. havi nyugdíjat kérnek az idősek, csak azt, ami jár nekik”Az összeomlásból kell kirántani az Orbán-kormány költségvetését, parlamenti választás után jöhet a kiigazításA kampányban a Fidesz-kormány csökkentette a benzin jövedéki adóját, ennek a későbbi kivezetését kifejezetten javasolja a Bizottság. A rezsicsökkentés kapcsán a Bizottság ugyanakkor nem mondja, hogy el kell törölni: a probléma szerintük, hogy a magyar intézkedések nem célzottak: nem csökkentik az energiaszegénységet és hátráltatják az ipar versenyképességét is. Kiemeli, hogy az orosz import aránya még nőtt is 2025-ben. Olyan megoldást várnak, ami csökkenti a kitettségünket, és kivezeti azokat a támogatásokat, amik hátráltatják az elektrifikációt, vagyis a fosszilis üzemanyagokról való leválást.
Több kötelezettségszegési eljárást és pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, nem tűri az üzemanyagárstopot és az embercsempészek szabadon engedését semEzek viszont nem csak Magyarország esetében felvetődött problémák. Az energiaválság olyannyira kikezdi a nemzeti költségvetéseket, hogy a Bizottság bejelentette, a költségvetési hiány esetében élhetnek a kormányok egy további lehetőséggel: 2028-ig összesen a GDP 0,6 százalékára rugó módon növelhetik a költségvetési kiadásaikat, úgy, hogy az ne számítson bele a túlzottdeficit-eljárásba. Vladis Dombrovskis kiemelte, az amerikai-iráni háború nyomán kialakuló válságra adott válaszoknak célzottaknak és ideigleneseknek kell lennie. Tavaly óta már megengedi az EU, hogy a tagállamok akár extra 1,5 százalékpontos hiányt is elérjenek a 3 százalék fölött, ha azzal a védelmi kiadásokat növelnék. Igaz, az energetikai és a védelmi mentességi záradék együtt sem lehet több a GDP 1,5 százalékánál évente.
