Totyik Tamás: Nem erővel, hanem párbeszéddel kell megoldani az oktatás problémáit

Pénteken Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel egyeztettek. Miről volt szó?

Beszéltünk többek között az iskolai sztrájkot korlátozó törvényi előírások módosításáról, ebben az ügyben a korábbi szabályokhoz szeretne visszatérni a kormány. A tervek szerint még a nyár folyamán létrejön egy új, intézményesített érdekegyeztető rendszer is. A kormány a pedagógus továbbképzés mostani rendszerének átalakítását is tervezi, a részletek még kidolgozás alatt állnak. A pedagógus teljesítményértékelés jelenlegi rendszerét pedig kivezetik, szeptemberre egy új rendszert dolgoznak ki az érdekvédelmi és szakmai szervezetek bevonásával.

Azok, akik az idei tanévben elvégezték a teljesítményértékeléshez vállalt pluszfeladatokat, kaphatnak többletjuttatást?

Minket, illetve az oktatásirányítás képviselőit is meglepte, hogy az előző kormány által kidolgozott és elfogadott 2026-os költségvetési törvényben nem találtunk fedezetet a teljesítményértékelés juttatásaira. Ez is egy olyan helyzet, amit mihamarabb tisztázni kell.

Vannak olyan kérdések, amelyekről még nem esett szó, de PSZ szerint sürgősen foglalkozni kellene velük?

Igen, például az éves munkaidőkeretről, a heti 32 óra kötelező iskolai benntartózkodásról, a túlórákról, a pedagógus életpályatörvényről, az osztálylétszámok újragondolásáról, a mesterséges intelligencia iskolai használatáról, a szakképzés minőségirányítási rendszeréről, a javító-nevelő intézetekben élő fiatalok oktatási lehetőségeiről még nem nagyon esett szó. Az ezekkel összefüggő kérdéseket is tisztázni kellene, és már a következő tanévre lehetne olyan intézkedéseket hozni, amelyek a pedagógusok hangulatán is javítanának.

Korábban többször elhangzott: a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, vagyis a NOKS iskolai és óvodai dolgozók bérrendezése sem várhat. Ez mikor történhet meg?

Ezzel kapcsolatban meg kell várni a Pénzügyminisztérium álláspontját is, velük is le kell ülni tárgyalni. Reméljük, hamarosan erre is sor kerülhet. Azt tudjuk, hogy az oktatási kabinet foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Tisza-kormány választási programjában 25 százalékos béremelésről olvashattunk, amit szükséges, de nem elégséges lépésnek tartunk. Egy új bértáblát szeretnénk, amivel a pedagógusok mellett a NOKS dolgozók - pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, iskolatitkárok - is kiszámítható bérezést kaphatnak. Emellett azt is szeretnénk, ha a technikai dolgozók is kapnának béremelést, mert minimálbérért nehéz találni megfelelő karbantartót, de még takarítót is, különösen a nagyobb városokban. A fizetések mellett azonban a NOKS dolgozók helyzetéről, a feladataikról is beszélni kell, mert az nem mehet tovább, hogy például a pedagógiai asszisztenseket arra “használják”, hogy a pedagógushiány tüneteit enyhítsék velük, a hiányzó pedagógusokat helyettesítsék.

Az elmúlt években jelentős béremelést kaptak a pedagógusok, uniós pénzügyi segítséggel. Egy új bértábla min változtatna?

A miniszternek már bemutattuk az általunk javasolt, ötelemű bérrendszert. Jelenleg nagy feszültséget okoz, hogy összecsúsztak a bérek, egy pályakezdő és egy tíz éve a pályán lévő pedagógus nettó fizetése között gyakorlatilag nincs különbség. A bértáblának az alap illetmény mellett garantálnia kell a fokozatos előmenetelt, a pótlékokat, a túlórák kifizetését, illetve legyen egy külön pénzügyi keret a tanórán kívüli foglalkozások kifizetésére és az intézményen belül a minőségi munka honorálására. Mindez megoldható lenne abból a bértömegből, amiből most működtetik a rendszert, csak egy minimális összeget kellene még hozzátenni. Úgy gondolom, ezzel a pedagógusok jelentős része elégedett lenne.

Mit gondol arról, hogy egyes önkormányzatok visszakaphatják iskolafenntartói jogaikat?

Diszkriminatívnak tartjuk, hogy az önkormányzatok ki vannak zárva az iskolafenntartás lehetőségéből, miközben alapítványok és egyházak is tarthatnak fenn iskolákat. Ugyanakkor - tanulva az elmúlt időszakból - nem szeretnénk minden önkormányzat fenntartásában oktatási intézményt látni. Különösen azokon a településeken, ahol még az önkormányzati alkalmazásban álló óvodapedagógusoknak sem adták meg az előírt béremelést, csak bírósági pereskedés vagy kormányzati beavatkozás után. Körülbelül 300 olyan önkormányzatról tudunk, ahol nem adták oda a béremelésre fordítható teljes összeget, inkább visszautalták az Államkincstárnak - például azért, mert a polgármesternek úgy alacsonyabb lett volna a fizetése, mint az óvodavezetőnek. De a 2010 előtti önkormányzati fenntartói struktúrához sem szabad visszamenni. Szeretnénk, ha a kormány létrehozna egy, a fenntartóktól független és a minisztérium alá tartozó munkaügyi ellenőrzési rendszert is annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor visszaélésekre.

Az elmúlt években többször felmerült, a tanulói létszám csökkenése miatt elkerülhetetlen lesz a kislétszámú iskolák bezárása.

Hivatalos adatok szerint a bélapátfalvai járásban tavaly 55-en születtek, és van 6 iskola. Lehet-e ennyi iskolát fenntartani? A tabi járásban 67 gyerek született. A tokaji járásban 86 gyerek született, és még sorolhatnám. Ezekben a járásokban legalább 5-6 iskola van. Ezekkel az iskolákkal mit lehet majd kezdeni? Budapesten, az V. kerületben 48 százalékkal kevesebb gyerek született tavaly, mint amennyit idén beírattak az iskolákba. Az idei tanévben 80 iskolában nem indult első osztály. Az, hogy az oktatásirányítás mihez kezd ezzel a helyzettel, ezekkel az iskolákkal, politikai döntés. Lehet azt mondani, hogy a kormány nem zár be iskolákat. Mert ezek a kislétszámú iskolák majd bezárják saját magukat. Ez egy olyan kihívás, amivel mindenképp foglalkozni kell. Egy iskola bezárása vagy több iskola összevonása sosem egyszerű, és nem is népszerű lépés. Az első itt is az őszinte párbeszéd: meg kell értettni a szülőkkel, hogy van olyan helyzet, ami már nem fenntartható. Minden egyes érintett intézményt meg kell vizsgálni, majd olyan alternatívákat kell felmutatni, amelyek elsősorban a gyerekek érdekeit veszik figyelembe. Ez egy hosszadalmas és összetett munka, körülbelül 4-5 évünk van arra, hogy elvégezzük.

Korábban többször elhangzott: a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, vagyis a NOKS iskolai és óvodai dolgozók bérrendezése sem várhat. Ez mikor történhet meg?

Ezzel kapcsolatban meg kell várni a Pénzügyminisztérium álláspontját is, velük is le kell ülni tárgyalni. Reméljük, hamarosan erre is sor kerülhet. Azt tudjuk, hogy az oktatási kabinet foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Emellett azt is szeretnénk, ha a technikai dolgozók is kapnának béremelést, mert minimálbérért nehéz találni megfelelő karbantartót, de még takarítót is, különösen a nagyobb városokban. A fizetések mellett azonban a NOKS dolgozók helyzetéről, a feladataikról is beszélni kell, mert az nem mehet tovább, hogy például a pedagógiai asszisztenseket arra “használják”, hogy a pedagógushiány tüneteit enyhítsék velük, a hiányzó pedagógusokat helyettesítsék.

Az elmúlt években jelentős béremelést kaptak a pedagógusok, uniós pénzügyi segítséggel. Egy új bértábla min változtatna?

A miniszternek már bemutattuk az általunk javasolt, ötelemű bérrendszert. Jelenleg nagy feszültséget okoz, hogy összecsúsztak a bérek, egy pályakezdő és egy tíz éve a pályán lévő pedagógus nettó fizetése között gyakorlatilag nincs különbség. A bértáblának az alap illetmény mellett garantálnia kell a fokozatos előmenetelt, a pótlékokat, a túlórák kifizetését, illetve legyen egy külön pénzügyi keret a tanórán kívüli foglalkozások kifizetésére és az intézményen belül a minőségi munka honorálására. Mindez megoldható lenne abból a bértömegből, amiből most működtetik a rendszert, csak egy minimális összeget kellene még hozzátenni. Úgy gondolom, ezzel a pedagógusok jelentős része elégedett lenne.

Mit gondol arról, hogy egyes önkormányzatok visszakaphatják iskolafenntartói jogaikat?

Diszkriminatívnak tartjuk, hogy az önkormányzatok ki vannak zárva az iskolafenntartás lehetőségéből, miközben alapítványok és egyházak is tarthatnak fenn iskolákat. Ugyanakkor - tanulva az elmúlt időszakból - nem szeretnénk minden önkormányzat fenntartásában oktatási intézményt látni. Különösen azokon a településeken, ahol még az önkormányzati alkalmazásban álló óvodapedagógusoknak sem adták meg az előírt béremelést, csak bírósági pereskedés vagy kormányzati beavatkozás után. Körülbelül 300 olyan önkormányzatról tudunk, ahol nem adták oda a béremelésre fordítható teljes összeget, inkább visszautalták az Államkincstárnak - például azért, mert a polgármesternek úgy alacsonyabb lett volna a fizetése, mint az óvodavezetőnek. De a 2010 előtti önkormányzati fenntartói struktúrához sem szabad visszamenni. Szeretnénk, ha a kormány létrehozna egy, a fenntartóktól független és a minisztérium alá tartozó munkaügyi ellenőrzési rendszert is annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor visszaélésekre.

Az elmúlt években többször felmerült, a tanulói létszám csökkenése miatt elkerülhetetlen lesz a kislétszámú iskolák bezárása.

Hivatalos adatok szerint a bélapátfalvai járásban tavaly 55-en születtek, és van 6 iskola. Lehet-e ennyi iskolát fenntartani? A tabi járásban 67 gyerek született. A tokaji járásban 86 gyerek született, és még sorolhatnám. Ezekben a járásokban legalább 5-6 iskola van. Ezekkel az iskolákkal mit lehet majd kezdeni? Budapesten, az V. kerületben 48 százalékkal kevesebb gyerek született tavaly, mint amennyit idén beírattak az iskolákba. Az idei tanévben 80 iskolában nem indult első osztály. Az, hogy az oktatásirányítás mihez kezd ezzel a helyzettel, ezekkel az iskolákkal, politikai döntés. Lehet azt mondani, hogy a kormány nem zár be iskolákat. Mert ezek a kislétszámú iskolák majd bezárják saját magukat. Ez egy olyan kihívás, amivel mindenképp foglalkozni kell. Egy iskola bezárása vagy több iskola összevonása sosem egyszerű, és nem is népszerű lépés. Az első itt is az őszinte párbeszéd: meg kell értettni a szülőkkel, hogy van olyan helyzet, ami már nem fenntartható. Minden egyes érintett intézményt meg kell vizsgálni, majd olyan alternatívákat kell felmutatni, amelyek elsősorban a gyerekek érdekeit veszik figyelembe. Ez egy hosszadalmas és összetett munka, körülbelül 4-5 évünk van arra, hogy elvégezzük.

Június első vasárnapja a pedagógusok napja. Ebből az alkalomból számítanak még valamire a kormánytól?

Anyagi értelemben biztos, hogy nem, mi is látjuk, hogy üres a kassza. Viszont a kormányzati kommunikációban már eddig is jól kirajzolódtak a pozitív stílusbeli különbségek az előző oktatásirányítás stílusához képest. Érdemi párbeszéd kezdődött a civil szervezetek, szakszervezetek és az oktatásért felelős miniszter, Lannert Judit között. Konkrét terveket is bejelentettek, mint a már említett pedagógus teljesítményértékelési rendszer vagy a szakképzésben a minőségirányítási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, az iskolaigazgatói jogkörök bővítése, a pedagógus- és tanulói terhek csökkentése, a Nemzeti alaptanterv modernizálása. A megvalósítás részletei még nem minden esetben tisztázottak - mégis csak egy hónapja alakult meg az új kormány. De az látszik, hogy a terveket, intézkedéseket az érintettekkel együttműködve, párbeszéddel szeretnék megvalósítani, nem pedig erőből nyomják le mindenki torkán, mint az előző kormány. Önmagában már ez is egy ajándék.

Az eddig ismert tervek alapján ismét rengeteg átalakítás vár az oktatási rendszerre. A pedagógusok hogyan fogadják majd?

Ha egy egészséges párbeszéd alakul ki a pedagógusok és képviselőik, valamint a kormányzat között, kisebb súrlódásokkal, kevesebb konfliktussal járhatnak az átalakítások, mint az előző kormány idején. Ha érzik a pedagógusok, hogy vannak kényszerpályák, amelyeken végig kell menni, de a kormányzat úgy oldja meg, hogy nyíltan és őszintén kommunikál, rendszeresen egyeztet és partnerként kezeli az érintetteket, a pedagógusok, de a szülők és akár a diákok is a magukénak érezhetik a terveket, legyen szó akár a fenntartói rendszer átalakításáról vagy egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáról és bevezetéséről. Lehet, hogy rosszul gondolom, de én ebben bízom.