felsőoktatás;pályázat;Kulturális és Innovációs Minisztérium;

Tízmilliárdért kötött oktatási szerződéseket parlamenti választás előtt a Hankó-féle kulturális tárca

Egy százoldalas kéziratot bruttó 6,4 millióért készített Fauszt Zoltán cége.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) márciusban két, többmilliárdos összegű keretszerződést kötött a felsőoktatás területén – írja a Magyar Hang.

A lap a Közbeszerzési Értesítő felületére felkerült dokumentumok alapján arról számol be, hogy a KIM-et képviselő állami konzorcium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. (NIÜ)

  • bruttó 7,1 milliárd forint értékben rendelt meg 100 darab felsőoktatási digitális tananyagot,

  • és bruttó 3,58 milliárdért egy zárt rendszerű, országos lefedettségű e-learning-platformot.

Mindkét pályázat zömében uniós forrásra épült, a nyertes feladata egy központi e-learning-platform és azon használható oktatási anyagok gyártása.

A Magyar Hang megkeresésére a NIÜ azt írta, „a projekt célja (…) országos szinten egységesen hasznosítható digitálistananyag-portfólió kialakítása a felsőoktatási intézményekben, országosan elérhető, központosított távoktatási platform bevezetése mellett”. A levélből az is kiderült, hogy a projekt részeként eddig több mint 30 ezer oldalnyi tananyagkéziratot készítettek közel ötszáz egyetemi oktató és kutató bevonásával.

A száz tananyag fejlesztését az ELMS Informatika Zrt., az e-platform megbízását pedig a Campus Codeworks Zrt. vitte el. A lap kiemeli,

mindkét vállalat közvetetten a Palkovics László volt innovációs miniszter egykori üzlettársaként is ismert Fauszt Zoltán érdekeltségének számít.

A cikk felidézi, az ELMS 2024-ben bruttó 12 milliárd forintért vállalta szakképzésben használható 75 távoktatási segédanyag készítését és digitalizálását, míg 2022-ben, az Economx cikke szerint bruttó 5,7 milliárdos ajánlattal kapták meg 40 szakképzési tananyag teljes körű lefejlesztését.

A NIÜ által megrendelt, száz digitális tananyagról szóló szerződés szövegéből egyébként tudható, hogy

Fauszt cége egy százoldalas kéziratot bruttó 6,4 millió forintért készíttet, míg egy kézirat digitalizálása és feldolgozása – a tananyag interaktivitási fokától függően – akár bruttó 12,5 millió forintba is kerülhet.

A lap megkeresésére az ELMS jelezte, a megrendelt száz tananyaghoz tantárgyanként akár 12–16 kéziratot is gyárthatnak, ami a digitalizált változatokkal együtt több száz variánst eredményez. Fauszt vállalkozása arra is talált magyarázatot, hogy miért mindig ők nyerik ezeket a tendereket: mivel 200 fős saját fejlesztői csapattal dolgoznak, nincs szükségük alvállalkozók megbízására, ami nagy költségelőnyt (és így olcsóbb árajánlatokat) jelent versenytársaikkal szemben.

A NIÜ válasza alapján Fauszték az általuk már rég lefejlesztett, közoktatásban is használt Neptun-, illetve Nexius-szoftverekhez adaptálnák az új oktatási eszközöket. A Magyar Hang 13 fővárosi és vidéki egyetemet kérdezett meg a Nemzeti Innovációs Ügynökség óriási megrendelésével kapcsolatban. A cikk megjelenéséig hét intézmény válaszolt, visszajelzéseik alapján pedig

többségük a saját berkeikben, saját oktatóik által fejlesztett segédanyagokat használ. Új e-learning-platformra sincs igazán szükségük, mert jellemzően a világszerte ismert, nyílt forráskódú Moodle felületét használják a digitális tanítás és tanulás során.

A lap megjegyzi, a NIÜ közlése szerint eddig egyetlen forintot sem fizetett ki a kivitelezőknek, és a projektek pénzügyi-technikai ellenőrzése sem zárult le. Ha ez megtörténik, az állami ügynökség csak ezután tárgyalhat a folytatásról és a program jövőjéről a Tisza-kormány frissen kinevezett felsőoktatási államtitkárával.

Amikor megoldható volt, ennek igyekeztek eleget tenni.