Az Országgyűlés kedden egyhangúlag – ellenzéki ellenszavazat nélkül – elfogadta a devizahiteles perek, illetve az ilyen perekhez kapcsolódó végrehajtásokat felfüggesztő törvényjavaslatot. Ha a javaslatot kihirdetik, ezt követően a devizahiteles pereket és az ingatlan-végrehajtásokat a bíróságok hivatalból felfüggesztik.
A devizaadósok ennek ellenére kérhetik a perek folytatását, ám egyrészt a nyári ítélkezési szünetben ez nem életszerű, másrészt ha folytatódik a per, akkor annak jogkövetkezményeit viselniük kell. A mostani törvényjavaslat csak a moratóriumról szól, semmilyen konkrét megoldással nem szolgál a devizahitelek ügyében indult perekben. A végleges javaslattal a kormány a tervek szerint ősszel áll elő – erről korábban beszélt a törvényjavaslat parlamenti vitájában Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője, a törvényjavaslat egyik előterjesztője.
Melléthei-Barna szerint a kormány nem jogtechnikai megoldásra törekszik, hanem teljes körűen fogja kezelni ezt a „tényleg botrányos kérdést”. A tiszás képviselő azt is elmondta, hogy a végleges törvényjavaslatnak már lesz társadalmi vitája is, és azt az Igazságügyi Minisztérium fogja előterjeszteni. A mostani javaslat ugyanis nem kormány-előterjesztésként, hanem önálló képviselői indítványként került a parlament elé, így elmaradt a kötelező szakmai és társadalmi vita, amit több szakmai szervezet is szóvá tett az elmúlt hetekben.
Simon Krisztián, a Tisza képviselője a törvényjavaslat vitájában elmondta, hogy a párt tudomása szerint jelenleg 670 ezer aktív végrehajtási ügy van folyamatban, emellett egymillió inaktív, lezáratlan ügy is fut. Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter (Fidesz) információi szerint 2025-ben mintegy 750 devizahiteles per folyt, a végrehajtásokról viszont nem volt információja.
A devizahitelezés a 2000-es évek elején volt jellemző mind a lakás-, mind az autóhitelezésben, amikor a bankok a magas kamatozású forinthitelekkel szemben az olcsóbb devizahiteleket kínálták a lakosságnak. Ezekben a devizahitelekben a teljes árfolyamkockázatot a bankok a hitelfelvevőkre hárították, amit tavaly az Európai Unió Bírósága jogellenesnek minősített.
A képviselők tiszteletdíjának csökkentéséről és a devizahiteles perek felfüggesztéséről is dönthet az Országgyűlés
