Megjelent az új Pénzügyminisztérium első önkormányzatokat érintő rendelete. Ez azonban még nem a települések által nagyon várt szolidaritási hozzájárulás idei befizetéséről szól, sőt, még csak nem is a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján – elvileg május végéig – befizetendő összegekről, hanem a tavalyi fizetési kötelezettség elszámolásáról.
A Kármán András pénzügyminiszter által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet 854 önkormányzatot érint a 3200-ból és lényegében a települések tavalyi helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján befizetendő és tavaly két részletben elvont összegek elszámolásáról szól. Ez a fővárosi önkormányzat esetében 3 milliárd forint lett volna, amit májusban törvénytelenül inkasszózott is a Magyar Államkincstár, de az azonnali jogvédelem okán vissza is kellett fizetniük. Idén márciusban ezt a pénzt amúgy is visszakapta volna a város, hiszen a nettó finanszírozás szerint nincs többlete.
A rendelethez tartozó mellékletben ennek megfelelően nulla forint szerepel a fővárosi befizetési soron, ahogy az összes kerületi önkormányzat esetében is. A legtöbbet egyébként az alig ezer fős borsodi Berentének kell perkálnia, csaknem 500 millió forintot, míg a legkevesebbet Balatonfürednek, mindösszesen 7689 forintot. Mint ismeretes ezekből a befizetésekből töltik fel az önkormányzatok közötti egyenlőtlenségek csökkentését célzó Területfejlesztési Alapot, amely pályázat útján osztja szét a pénzt a hátrányos helyzetű települések között.
Az idei befizetés ügyében azonban nincs előrelépés.
Ahogy arról beszámoltunk: elméletileg május vége volt a Területfejlesztési Alap feltöltésének költségvetési törvényben rögzített határideje, de a PM helyettes államtitkára arról értesítette az önkormányzatokat, hogy egyelőre nem készült el az ehhez szükséges rendelet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt később nem kell majd befizetni, erre a helyettes államtitkár is felhívta településvezetők figyelmét. Csakhogy a határidőből való kicsúszás okán már törvénymódosításra lesz szükség a beszedéséhez.
A Tisza-kormány nem hajtja be a pénzt az iparűzési adó többletéből, de szólt az önkormányzatoknak, hogy ne is költsék elA Területfejlesztési Alapot első nekifutásra egy befizetési képlet alapján szedte volna be az Orbán-kormány, de gyorsan rájöttek, hogy nem működne a dolog, így módosítottak a képleten, majd a beszedés politikai terhét egyszerűen áttolták az új kormányra. A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
„A fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellett volna befizetni, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna”
– válaszolta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának. A fővárosi kerületektől ezenfelül összesen 8 milliárdot szednének be, de ahogy a most kijött rendelettervezetből is látható, sok más településnek is fizetnie kellene.
Még nagyobb a várakozás a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Több önkormányzat, köztük a fővárosi már bejelentette, hogy az idén már egy fillért sem képesek befizetni ezen a címen az államkincstárba. A főváros közvetlenül a választás után haladékot kapott az idei 37,1 milliárdos szola-részlet befizetésére, de ez június 16-án lejár. (Ekkor jár le a cikk elején említett PM rendelet társadalmi egyeztetési határideje is.) Július 12-én lejár a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részlet befizetésére vonatkozó – már szintén a Tisza-kormány adta – haladék is. Alig három nappal később pedig már ott a következő 11,7 milliárd forintos szola-számla.
Újabb több milliárdos számla befizetésére kapott haladékot Budapest a Magyar-kormánytól„A városvezetés intenzív levelezésben áll az új Pénzügyminisztériummal, amely több fordulóban kért be adatokat és tett fel releváns kérdéseket a főváros gazdálkodásáról, nem úgy mint Domokos László, Fidesz-kormány által küldött átvilágító. A Tisza-kormánynak nem érdeke, hogy az orbáni úton menjen tovább az önkormányzatok sarcolásában. Csakhogy ettől még mindig gyorsuló sebességgel jön szembe az újabb inkasszó” – jegyzi meg Kiss Ambrus.
Kármán András pénzügyminiszter egy múlt heti sajtótájékoztatón a Népszava szolidaritási hozzájárulás, illetve a HIPA-többlet beszedésére vonatkozó kérdését azzal hárította, hogy a feladat ki lett adva a Területfejlesztési -, illetve a Pénzügyminisztériumnak. Dolgoznak a megoldási javaslatokon, amelyeket hamarosan megtárgyal a kormány, de addig nem tud többet mondani ebben az ügyben.
A főváros mindenesetre már összeállított egy idei évre vonatkozó javaslatcsomagot, amely a városvezetés szerint egyszerre felel meg három feltételnek: nem érinti a 2026-os központi költségvetést, lezárja a szola pereket és biztosítja a főváros működőképességét. Jövő évtől mindenképpen szükség lesz egy működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre. Csakhogy egyelőre sem a rövid távú, sem a hosszú távú elképzelésekről nem tárgyalhattak a Magyar-kormánnyal.
