Igazán kár, hogy Madách Imre nem érte meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló űrversenyt, mert ideális alapanyagot kínált volna számára egy újabb szín megírásához Az ember tragédiájának bővített változatában. Hasonló járhatott a fejében a Ben Nedivi, Matt Wolpert és Ronald D. Moore írócsapatnak, amikor megálmodták a For all Mankind tévésorozatot és annak spin-off (kiegészítő) történetét, a Star Cityt.
A 2019 novemberében az Apple TV streaming oldalán debütált For All Mankind című sorozat azt az alternatív történelmi helyzetet veszi alapul, hogy a Szovjetunió 1969-ben megelőzi az USA-t a holdraszállásban, így a két atomhatalom között zajló űrverseny még évtizedeken át folytatódik pénzt és emberéletet nem kímélve. Az ötödik évadnál járó szériának nemrég elindult ikerpárja, a Star City a nagyhatalmi versengés szovjet nézőpontját dolgozza fel és arra az ironikus következtetésre jut, hogy a szabad világ és a kommunista diktatúra vezetői sokkal több dologban hasonlítanak, mint azt elsőre gondolnánk.
A cselekmény az alternatív történelmi alkotások szabadságával élve mutatja be a 70-es évek zárt városában élő kozmonauták és családtagjaik, valamint a politikai komisszárok életét. Bár a brezsnyevi időszak a Sztálin halálát követő „olvadás” után egyfajta politikai visszarendeződésként ismert, a hidegháborús paranoia és az emberi léptéket meghaladó nagyhatalmi ambíció csak szűkös teret enged a vágyaknak az űrprogram szívét jelentő Csillagvárosban. Az űrhajósok egy szovjet típusú aranykalitkában élnek egy katonák által őrzött bázison. A kontinensnyi ország hiánygazdaságában ők tágas házgyári lakást kapnak és a párt – a Vasfüggöny szabta kereteken belül – minden fogyasztói igényüket kielégíti, cserébe minden erejükkel a szovjet űrprogram sikerén kell dolgozniuk. Az űrprogrammal a pártállam célja a marxista-leninista ideológia felsőbbrendűségének hirdetése, így tagjai nem követhetik a dekadens nyugat ballépéseit.
A sorozat egyik nézőpontját képviselő Irina (Agnes O’Casey) éppen a nemzet hőseinek lehallgatásával foglalkozik. Fültanúja lesz minden titkos kacagásnak, kéjes sikolynak és zokogásnak, miközben az embertelen megfigyelő gépezet részeként gondoskodik arról, hogy a nap végeztével minden titokból kartoték adat legyen. Bár a több nyelven beszélő, moszkvai nőt eredetileg politikailag megbízhatatlannak tartják, a tudása, lojalitása és a lelkét lassan felemesztő opportunizmusa révén mégis képes karriert csinálni ebben a fullasztó közegben.
A paranoiás állam szfinxszerű Rosztova elvtársnőben (Anna Maxwell Martin) ölt testet. A fáma szerint egymaga száz fasisztával végzett a Nagy Honvédő Háború alatt, a beosztottjai is sokkal inkább rettegik, mint tisztelik. Az ismert mottó szerint jár: az is gyanús, aki nem gyanús, az emberi élet is könnyen feláldozható az ideológia győzeleme érdekében. Jellemző a megváltó ideológia kétszínűségére, hogy a nemek egyenlőségét hirdető Szovjetunió elsőként küld női űrhajóst a Holdra, ám amikor ő nem a párt által előre megírt beszédet mondja a kamerába, a Földön már két fagyos képű pártkomisszár és egy testdublőr fogadja. Bjelikova kozmonauta vagy hajlandó ezentúl követni a pártvonalat, vagy kicserélik egy hasonmásra és életét életfogytig tartó csákányozással töltheti egy szovjet gulágon.
A rakétaprogram vezetője a Vezető Tervező (Rhys Ifans), akinek nevét konspiratív okokból még a közvetlen munkatársai sem ismerik. A sorozat is képtelen jelenettel indít: a VezetőTervezőnek egy üres díszteremben adják át a Szovjetunió Hőse érdemrendet, mivel Moszkva szerint az amerikaiak bárhol az életére törhetnek. A Tervező szerint az űr felfedezése az emberiség legősibb kérdéseire keresi a választ, ezért pedig hajlandó eljátszani, hogy a marxista-leninista ideológia nevében cselekszik.
A széria vizualitása a magyar nézők számára ismerős gigantomán építészet és sápadt tárgyi kultúra nyelvén jelenik meg (a jelenetek nagy részét Litvánia bőven megmaradt szovjet kulisszái között vették fel). A Star City legnagyobb erényét azonban leginkább a testvér alkotásával együtt tudjuk értelmezni. A politikai haszonelvűség a Vasfüggöny mindkét oldalán hasonlóan működik. A tudományos kíváncsiság és letörhetetlen emberi vállalkozószellem csak eldobható eszköz a hatalom kezében. A mesterséges intelligencia fokozódó térnyerésével a sorozat kellemetlenül friss kérdést vet fel: igazolt-e bármilyen tudományos áttörés, ha millióknak kell megfizetni érte?
Infó: Star City. Apple TV+
