A kormány által benyújtott, uniós források hazahozatala érdekében írt törvénycsomag a közbeszerzési szabályokat is több ponton átírná – hívja fel a figyelmet a hvg.hu.
A portál kiemeli,
a javaslat bevezetné az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát.
Ez olyan céget vagy gazdasági szereplőt jelentene, amely feltárja a tulajdonosait és cégvezetőit, illetve annak a szerződés időtartama alatti változásait, és amelynek a pénzmosás elleni törvény szerinti tényleges tulajdonosa megismerhető. Az ajánlatkérő a bírálat során bármikor további információkat kérhetne arról, hogy ki gyakorol tényleges irányítást vagy ellenőrzést a cég felett. Ha egy vállalat a fentiek szerint nem minősül átláthatónak, akkor nem lehetne sem ajánlattevő, sem pályázati jelentkező, sem alvállalkozó, és az alkalmasság igazolásában sem vehetne részt.
A csomag az összeférhetetlenségi szabályokat is szigorítaná. A javaslat szerint összeférhetetlenség merül fel, ha a közbeszerzési eljárás döntéshozatalában érintett személy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet tényleges tulajdonosa. Emellett
kizárnák a közbeszerzési eljárásból azokat a szervezeteket is, amelyek bizonyos közjogi vagy állami tisztségviselők, illetve hozzátartozóik tulajdonában állnak.
Ebbe a körbe tartozna például a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, a kormány tagjai, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke, több nagy hatóság vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke – az országgyűlési képviselők tehát – jegyzi meg a portál – nem.
A Tisza-kormány benyújtotta az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatotA csomagból az is kiderül, hogy
ha egy koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, az eljárás automatikusan eredménytelen lesz, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből következik, az erről szóló vizsgálatot pedig közzé kell tennie.
az ajánlatkérőnek emellett el kell készítenie és közzé kell tennie az előzetes piacfelmérés és piaci konzultáció eredményeit, a kockázatok felmérését, a koncesszor befektetéseinek megtérülésére vonatkozó számításokat, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket tett a verseny biztosítása érdekében.
a szerződések teljesítési szakaszába is beemelnék a korrupcióellenes szempontokat. Ilyen feltétel lenne például az átlátható működés előírása, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése, a közpénzzel való felelős gazdálkodás szabályainak előírása, az alvállalkozók átláthatóságának és ellenőrizhetőségének előírása vagy éppen a visszaélés-bejelentési lehetőség biztosítása és a rendszeres beszámolási kötelezettség. Ezeket a feltételeket a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan lehetne előírni. A nyertes pályázóknak kötelező lenne a törvény alapján együttműködnie a hatóságokkal a korrupciós bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.
erősebb lenne az Integritás Hatóság közbeszerzési szerepe, a hatóság jogot kapna arra, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha közbeszerzési jogsértésről szerez tudomást, és nem csak az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetében. Ebben az esetben a KDB-nek el kell rendelnie a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén kellene közvetlenül, korlátlanul, teljeskörűen és ingyenesen hozzáférhetővé tennie.
a hosszabb távú szerződéseknél a teljesítés nyomon követését is erősítenék. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérőnek évente további adatokat kellene közzétennie az EKR-ben. A szabályt a már futó, még le nem zárt szerződésekre is alkalmaznák.
