A HUN-CANCER EPI kutatási program keretében készült elemzés a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) országos adatbázisának adatait vizsgálta. A kutatók azt találták, hogy 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent a középkorú férfiaknál, és a halálozás is hasonló mértékben esett vissza. A nőknél szintén 50–60 százalék közötti csökkenést mértek.
A kedvező változás a leggyakrabban dohányzással kapcsolatba hozható daganatoknál jelentkezett, így például a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagdaganatok esetében. A kutatás szerint a 40–49 éves férfiaknál az előfordulási ráta 100 ezer lakosra vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, míg az 50–59 éves korosztályban 505,6-ról 194,3-ra esett vissza.
A szakemberek szerint a változás népegészségügyi szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Az adatok alapján a dohányzással összefüggő daganatok okozta betegségteher kevesebb mint másfél évtized alatt nagyjából a harmadára csökkent a középkorú lakosság körében. A kutatás becslése szerint ma évente közel hétezerrel kevesebben halnak meg ebben a korosztályban, mint 13 évvel korábban.
Függőségből a szabadságba: Egy gyógyult nikotinista naplójaA kutatók úgy vélik, a kedvező trend hátterében elsősorban a dohányzás visszaszorulása állhat. Az eredmények időben egybeesnek azokkal az intézkedésekkel, amelyek az elmúlt két évtizedben fokozatosan szigorították a dohányzás szabályait: megjelent a zárt téri dohányzás tilalma, szigorodott a dohánytermékek értékesítése, és emelkedtek a dohánytermékeket terhelő adók is. A szakemberek szerint különösen fontos lehetett a passzív dohányzás csökkenése.
A kutatás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy nem minden daganattípus esetében látható hasonló javulás. A 40–49 éves korosztályban egyes betegségeknél – például a vastag- és végbélrák, az emlőrák, a prosztatarák és a melanoma esetében – növekvő esetszámokat tapasztaltak a vizsgált időszakban. Ez arra utalhat, hogy más kockázati tényezők, például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a szűrővizsgálatok hiányosságai egyre nagyobb szerepet játszanak.
A szakértők szerint a kutatás legfontosabb tanulsága nem csupán az, hogy a dohányzás visszaszorítása működik, hanem az is, hogy az egészségügyi adatbázisok elemzésével pontosabban meg lehet határozni, mely népegészségügyi beavatkozások hoznak valódi eredményt. A kutatók ezért azt szorgalmazzák, hogy a jövőben az egészségpolitikai döntések még inkább adatokra és mérhető eredményekre épüljenek.
