A mostani állapotában nem nyugszik stabil alapokon a hazai szakképzési rendszer, számos szakmai, emberi és diákokat érintő probléma van – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Szak- és Felnőttképzési Tagozatának elnöke. Dömény Jánost azt követően kerestük meg, miután Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter egyebek mellett arról számolt be Facebook-oldalán: Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral áttekintették a szakképzés helyzetét és a következő tanév feladatait, és egyetértettek abban, hogy a szakképzés stabil alapokon áll.
A miniszter ugyanakkor azt is hozzátette, hogy átgondolt fejlesztésekre is szükség van. A következő időszak egyik legfontosabb feladataként a szakképzés irányítási rendszerének megújítását jelölte meg: a szakképzési centrumokban megszüntetik az Orbán-kormány által bevezetett kancellári rendszert, amit egyszemélyes vezetés vált fel. Ennek célja, hogy a centrumok működése “még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit”. Emellett tovább erősítenék a centrumok, a duális partnerségek és a régiófejlesztési célokkal összhangban álló együttműködéseket.
Dömény János szerint a jelenlegi duális képzési rendszerrel is komoly gondok vannak (ebben a képzési formában a tanulók elméleti oktatását az iskola, a gyakorlati oktatást pedig egy külső partnercég végzi), ezért is bízik abban, hogy az új oktatásirányítás a szakképzési intézményekben dolgozó oktatókat és az érdekvédelmi szervezeteket is bevonja a problémák feltérképezésébe, a megoldási javaslatok kidolgozásába.
A miniszter Facebook-bejegyzése alatt több száz hozzászólás olvasható, ezek között számos oktató jelezte: nem értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy a szakképzés stabil alapokon állna. Többen panaszkodtak a diákok és az oktatók túlterheltségére, a technikumi tanulók érettségi rendszerének igazságtalanságaira, a duális képzés hatékony, színvonalas megvalósításának nehézségeire, a túlzott központosításra, ami szerintük a kancellári rendszer kivezetésével nem fog megszűnni.
– Nagyon átgondolatlan a finanszírozás, súlyosan pazarló a rendszer. Előfordult, hogy akkora hiány alakult ki, hogy nemcsak a túlmunkadíjakat nem tudták kifizetni, de még megfelelő alapanyagokat sem sikerült beszerezni a vendéglátóipari képzéseken tanulók számára, így lényegében nem tudtak miből főzni, sütni
– erről egy vidéki szakképző iskola tanára beszélt a Népszavának. Úgy véli, nemcsak a kancellári rendszer megszüntetésére lenne szükség, a szakképzési centrumok jelenlegi vezetésében is személyi változások kellenek.
Figyelmeztet az Európai Bizottság is
A magyar szakképzési rendszer kihívásaira az Európai Bizottság idén júniusban megjelent országjelentése is felhívta a figyelmet: a megállapítások szerint a magyarországi szakképzési programok nem biztosítanak elegendő időt azon alapkészségek megszerzésére, amelyek elengedhetetlenek a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodáshoz. A szakképzési útvonalak közötti átjárhatóság hiánya szintén megnehezíti a továbbtanulás felé fordulást. Emellett az általános iskolákhoz és a gimnáziumokhoz hasonlóan a szakképző intézményekre is jellemző a munkaerőhiány és az oktatók elöregedése: 2020 és 2023 között a szakképzésben dolgozó nyugdíjas (65 év feletti) tanárok aránya 1,1 százalékról 6,3 százalékra nőtt, ami több mint kétszerese az EU-átlagnak.
