politika;Fidesz;Magyarország;Orbán Viktor;bukás;megyei elnökök;

Orbán Viktor, a Fidesz örökös elnöke, egykori miniszterelnök grimaszol. Minden oka megvan rá

Ez nem megújulás, a Fidesz csak próbálja elodázni Orbán Viktor bukását

A parlamenti választáson elvérzett politikusok megyei elnöki kinevezése Szentpéteri Nagy Richard szerint csak értelmetlen pótcselekvés Orbán Viktor hatalmának átmeneti fenntartására. Körképünk a "megújuló" Fideszről. 

– Ahogyan az egész NER-nek, úgy a hétvégi Fidesz-kongresszusnak is csak annyi feladata volt, hogy hatalomban tartsa Orbán Viktort, minden más, így az elnökség és a szervezeti rendszer átalakítása, vagyis a választókerületek megszüntetése és a megyei szint visszaállítása is értelmetlen pótcselekvés – mondta a Népszavának Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogászt, politikai elemzőt arról kérdeztük, hogy a Fidesz megyei elnöki pozícióiba néhány kivételtől eltekintve bukott, ráadásul valamilyen szinten kompromittálódott politikusok kerültek.

Végignézve a frissen kinevezett megyei Fidesz-elnökök névsorát, az Orbán Viktor által legbátrabb 133 emberből köszön vissza többségük. Vagyis a NER egykori kétharmadának gombnyomogató mamelukjai maradtak a megyék élén, s lettek így elnökségi tagok, garantálva, hogy a grémiumban bizonyosan érvényesül majd a pártelnök akarata. Csakhogy ez a mezőny méltán érdemli ki a bukottak társasága jelzőt. Az új megyei elnökök közül 19-en egyéniben is indultak az áprilisi választásokon, ám közülük

mindössze Gyopáros Alpárnak, Balla Mihálynak, Tilki Attilának, Varga Gábornak és V. Németh Zsoltnak sikerült a választókerületéből bejutnia a parlamentbe. A többiek elvéreztek, sokan ráadásul megsemmisítő különbséggel.

Miután listáról sem kaptak mandátumot, a civil élet felé kellett volna fordulniuk, ám Orbán kegye végül néhányukat megmentette a keserű ébredéstől, hogy beárazza őket a versenyszféra.

Bács-Kiskunban Zsigó Róbert kapta az elnöki posztot, aki 28 év után volt kénytelen búcsúzni a parlamenttől, miután egy az elvileg elveszíthetetlennek gondolt bajai körzetben kapott ki 14 százalékkal tiszás vetélytársától. Pártjában vélhetően kifejezetten sokoldalú politikusnak tartották, hiszen államtitkárként megfordult az Agrárminisztériumban, a Miniszterelnökségen és a kulturális tárcánál is, de korábbi Fidesz-szóvivőként vagy a hazai dinnyekampányokból is ismerős lehet. Illetve azzal került többször a hírekbe, hogy akadt olyan időszaka, amikor három év alatt több, mint 160 ezer kilométert autózott polgármesterként a bajai önkormányzat terhére. Vagyis négyszer megkerülte a Földet amellett, hogy havonta több, mint félmillió forint utazási költségtérítést vett fel parlamenti képviselőként. Hasonlóképpen több posztra is érdemesnek találta a Fidesz a friss baranyai elnököt, Nagy Csabát, aki annak ellenére veszítette el több, mint 4 ezer vokssal a szigetvári körzetet, hogy hozzá tartozott a főként romák lakta Ormánság, s megannyi aprófalu. Nagy korábban volt már alpolgármester Pécsen, illetve megyei közgyűlési elnök, tehát jól bevált, régi káder, aki nem fog asztalt borogatni az elnökségben.

Békésben az orosházi kerületet csaknem 20 százalékkal elbukó Erdős Norbertet találta legalkalmasabbnak a pártja az elnöki pozícióra. Az 53 éves történelemtanár régi, kipróbált harcos, 20 éves kora óta Fidesz-tag, emellett Fidelitas-alapító, aki önkormányzati képviselőből lett a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési menedzsere. Majd parlamenti honatya, kipróbálhatta magát EP-képviselőként is, végül visszatérve Budapestre az Agrárminisztérium államtitkáraként dolgozott. A borsodi párttagok egy igazi nagyágyút kaptak vezetőnek, a körzetét 28 év után csaknem 8 ezer szavazattal elveszítő Tállai Andrásnak viszont szánalmas elfekvő a poszt: az egykori mezőkövesdi polgármestert futballbarátsága Orbán Viktorral repítette a Pénzügyminisztérium államtitkári székebe, majd lett a NAV elnöke, tehát ő sem új arc vagy a belső ellenzék képviselője.

Budapesten Szatmáry Kristóf érdemelte ki a posztot, az egykori nemzetgazdasági államtitkár számára legalább már nem volt új érzés az egyéni zakó: az idén laza 30 százalékkal alázta meg tiszás kihívója, de már négy éve is képes volt kikapni az összellenzéki riválistól. Ő is régi motorosnak, jó kádernek számít, badacsonyi borászatának fejlesztéséhez százmilliós nagyságrendben vándorolt állami és uniós támogatás. Csongrád-Csanádban Czirbus Gábor egykori makói alpolgármester és labdarúgó, jelenleg listás honatya lett az elnök, miután a Botka László vezette ellenzéki Szeged, valamint Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi csapata minden korábbi, épkézlábnak és mérvadónak gondolt fideszes potentátot amortizált a megyében.

Magyarázható döntés Varga Gábor fejéri elnöksége, hiszen sorozatban ötödször hozta a sárbogárdi körzetet, így itt legalább nem egy bukott jelöltről kell elmagyarázni, hogy amúgy alkalmas vezető. Hasonló a helyzet Győr-Moson-Sopronban is, ahol a korábbi modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Gyopáros Alpár – aki 2022-ben országosan a legnagyobb különbségű győzelmet aratta –, a csornai körzet képviselője, ha szűken is, de hozta a mandátumot. Ráadásul a hétvégén a Fidesz alelnökévé is avanzsált, vagyis egyike lehet a párt új, az első vonalba emelt arcainak. Hajdú-Biharban Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárkamara közelmúltban lemondott elnöke lett a befutó, miután az ősfideszes Debrecent rohammal vette be a Tisza, s a megyeszékhely politikusai csúnyán devalválódtak a pártvezetés szemében. Így a Hajdúböszörményben csekély hétezer vokssal elbukó, ám listáról az országgyűlésben helyet kapó honatya lett a megye fideszes ura, akit amúgy 900 ezer forintra büntettek februárban iskolai kampányolás miatt. Hevesben a kilencedik parlamenti ciklusát kezdő – az elsőt még SZDSZ-esként vitte végig – Horváth László korábbi drogügyi biztos kezébe került a hatalom, aki a gyöngyösi körzetet ugyan elbukta, de végül megkapta az utolsó utáni pillanatban visszalépő vízilabda olimpiai bajnok, Szécsi Zoltán listás mandátumát, majd a megyei elnökséget is. Jász-Nagykun-Szolnokban meglepetésre nem a Karcagon egyéni mandátumot szerzett F. Kovács Sándor, hanem a megyei közgyűlés korábbi elnöke, a 2025-től agrárállamtitkár Hubai Imre érdemelte ki a posztot, talán nem függetlenül attól, hogy F. Kovácsot sokan Varga Mihály jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter köréhez sorolják, vagyis nem közvetlenül Orbán embere. Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit

adekvát választás volt a pártvezetés részéről, hiszen kevés hűségesebb kádere akad Orbán Viktornak a frissen a Védvonal vezetőjévé választott, a komáromi körzetet 9 ezer szavazattal elvesztő egykori parlamenti képviselőnél. 

Aki annak ellenére élvezi a pártelnök bizalmát, hogy 2016-ban megbukott köznevelési államtitkárként, majd digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként, hogy tavaly mégis helyet kapjon Navracsics Tibor minisztériumában kapott területfejlesztési államtitkárként.

Nógrádban Balla Mihály, a balassagyarmati körzetben 1998 óta rendre egyéni mandátumot szerzett honatya kinevezése indokolt, főként, hogy a megye többi erős emberét leverte a Tisza, komolyabb magyarázatot igényel viszont Szűcs Lajos Pest megyei elnöksége. A vecsési körzetben 15 ezer vokssal, 26 százalékkal kapott kevesebbet tiszás vetélytársánál, s politikán kívüli élete sem mondható makulátlannak. A teniszszövetséget például 13 milliárdos állami konszolidáció mentette csak meg Szűcs elnöki időszaka és kiebrudalása után, s a NER bukása után az országos horgászszövetség is petícióval szabadult volna tőle – ezt megelőzve inkább lemondott. Az mondjuk biztos, hálából az elmaradt számonkérésekért bizonyosan elfojtja majd az esetleges disszonáns hangokat.

Somogyban is egy Szűcshöz hasonló, a megyében is erősen levitézlett politikus, Gelencsér Attila lett az elnök, aki 24 százalékkal bukta a kaposvári körzetet. Ugyan 2010 óta ült a T. Házban, ám beszédes, kormányzati funkcióknál még véletlenül sem merült fel a neve sohasem, ami azt mutatta, inkább a lojalitása miatt maradhatott körön belül. Országosan olyan performanszokkal hívta fel magára a figyelmet, mint a félkész 67-es gyorsút „részátadása”, a nem létező kaposhomoki kerékpárút felavatása, a Versenyképes Járások Program somogyi polgármestereknek tartott fejtágítóján tartott beszéde, melyben kampányberuházásokat kért a településvezetőktől, de ő vizionált 579 ezer forintos nyugdíjat választókerülete időseinek is.

Megyei elnöksége már csak azért is meglepő, mert híresen nincs jóban Szita Károllyal, Kaposvár 32 éve regnáló fideszes polgármesterével.

 Szabolcs-Szatmár-Beregben az egyéniben is győztes Tilki Attila viszont érthető döntés a megyei elnöki posztra, ahogyan Tolnában Csibi Krisztina is, aki legalább listáról bejutott a parlamentbe, s mivel korábban csak 2025 óta ült a T. Házban, így nem köthető a korábbi, elhasználódott gárdához. Vasban némi meglepetésre nem Ágh Pétert, hanem a szintén egyéniben nyertes V. Németh Zsoltot választották megyei elnöknek, talán éppen vélelmezett sokoldalúsága miatt, hiszen volt a vidékfejlesztési, a földművelésügyi és az energiaügyi tárca államtitkára is, s a nehéz időkben szükség van a polihisztorokra. Miután Veszprémben porig égett a Fidesz áprilisban, s a tapolcai körzetet bukó helyi nagyágyú, Navracsics Tibor már korábban bejelentette, ha veszít, visszavonul a politikától, így meglehetősen furcsa lett volna, ha ezek után elvállalja a megyei pártelnöki posztot – bár a visszavonulást már átértékelte.

A többiek közül egyértelműen az egykori Fidelitas-alelnök és veszprémi alpolgármester Hegedűs Barbara pozíciója a legerősebb a pártvezetésnél, listáról is mandátumhoz jutott, s megyei első embernek is megtették. Zala helyzete viszont Somogyéra hajaz, Cseresnyés Péter ugyan nagy öregje a pártnak, de a nagykanizsai körzetben úgy verték el, mint jég a határt a Titánemberként emlegetett – a magyarázat szerint olyan politikus, akit alkalmatlansága miatt mindig áthelyeznek, az indok szerint „ti tán tudtok kezdeni vele valamit” – honatyát, aki ráadásul megannyi besült ígéretéről – a Tungsram helyi telepének megmaradása, a háromezer új munkahelyet jelentő cseh vagongyár, a közel 8 milliárdos Misztikus Erdő-projekt – marad csak emlékezetes.

– Ez az egész csak átmeneti állapot – jegyezte meg Szentpéteri Nagy Richard –, próbálják elodázni Orbán Viktor bukását. Érdemi szembenézés híján nem lehet megújulásról beszélni, 

így aztán maradtak a régi káderek, akik már csak a múltjuk miatt is kénytelenek kitartani a pártelnök mellett. Ráadásul hiába hoztak volna a helyükre kevéssé ismert arcokat, miután ők is részesei voltak a NER-nek, a hitelességük nekik is devalválódott. A választók felé nincs semmi üzenete az átalakulásnak, persze ez nem új, hiszen eddig sem volt program, mást pedig mit mondhatnának: hazugság volt minden? Inkább úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi. Maradt minden a régiben, nincs érték, nincs alapprogram, nem tudják meghatározni magukat, egyszerűen adtak még egy év kifutási időt Orbánnak, jelen állapotában ugyanis nincs több a Fideszben, s várhatóan ebben a formában nem is lehet megmenteni.

Az MNB új vezetése felülvizsgálta a rendszert, így ilyesmire a jövőben már nem lesz lehetőség.