Hack Péter;alkotmányosság;Sulyok Tamás;

Hack Péter szerint az ügyészség még nem lesz függetlenebb attól, hogy leváltják Sulyok Tamást

Hack Péter: Nem biztos, hogy jó más logó alatt azt csinálni, mint a Fidesz

Az ELTE tanszékvezető tanára szerint a közjogi vezetők leváltása önmagában csak személycserét jelentene, ha közben nem változnak meg a jelölés és a választás garanciái.

Csak akkor lehetne érdemi rendszerváltásról beszélni, ha a független közjogi pozíciók betöltésénél nem pusztán az aktuális kétharmados többség akarata érvényesülne - jelentette ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezető tanára a Népszava Törésvonal című műsorában.

Hack Péter arról beszélt: ha Sulyok Tamást leváltják, és a helyére a Tisza bizalmából kerül új köztársasági elnök, aki azt jelöli legfőbb ügyésznek, akit a Tisza alkalmasnak tart, „akkor a Tiszának lesz egy legfőbb ügyésze”, ettől azonban az ügyészség nem lesz függetlenebb az előzőnél.

A jogtudós kifejtette, a függetlenséghez arra lenne szükség, hogy a jelölési és választási folyamatba a parlamenti erőviszonyokon kívüli garanciákat is beépítsék. Ilyen lehet például a bírói önkormányzat bevonása a Kúria elnöke vagy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke esetében, a legfőbb ügyészi posztnál pedig szintén olyan megoldás kellene, amely nem csak a köztársasági elnök indítványára és a kormánytöbbség szavazataira épül.

Hack Péter azt mondta, a jelenlegi vitában több kérdés keveredik. Szerinte külön kellene kezelni, hogy egyes tisztségviselők valóban az előző rendszer tartóoszlopai voltak-e, és azt, hol húzódik az alkalmatlanság, illetve az elmozdíthatóság határa. Úgy látja, a köztársasági elnök helyzete más, mint néhány más közjogi vezetőé: a Kúria elnöke vagy az Országos Bírósági Hivatal elnöke esetében szerinte lehetnek közjogi és jogállami érvek az elmozdítás mellett, Sulyok Tamásnál azonban ilyen kifogásokat nem lát.

A szakértő elmondta, a köztársasági elnököt ugyanazon szabályok alapján választották meg, amelyek alapján korábban más köztársasági elnököket is, és ugyanazon szabályok alapján lehet elmozdítani is. Lehet a jövőre nézve új alkalmatlansági okokat bevezetni, de ha ezek arra épülnek, hogy a többség elégedetlen az államfő szerepfelfogásával, az szerinte a köztársasági elnöki intézmény eddigi formájának megszűnését jelentené.

Hack Péter azt is problémának tartja, hogy szerinte sem a választási programból, sem az azóta eltelt időszakból nem derült ki világosan, milyen szabályok szerint választanák meg az eltávolított tisztségviselők utódait. Úgy fogalmazott: jogi értelemben nincs különbség kétharmad és kétharmad között, vagyis nincs olyan, hogy az egyik kétharmad minőségileg többre jogosítana fel, mint a másik.

A jogtudós szerint a magyar alkotmányos gondolkodásban sokáig abból indultak ki, hogy a kétharmados többség kivételes helyzet lesz, ezért alkalmas lehet a kormányzati hatáskörből kivont pozíciók védelmére. Ez 2010 után megváltozott, és ma már szerinte a kétharmad önmagában nem jelent védelmet sem az Alaptörvénynek, sem a független intézményeknek; ilyen védelmet csak az önmérséklet adhatna.

A törvényjavaslat késlekedését Hack Péter azzal magyarázta, hogy kétharmaddal ugyan sok minden megírható, de olyan megoldást találni, amely a jogállamisági próbát is kiállja, már jóval nehezebb. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország uniós tagsága miatt az ilyen lépések nem maradnak az ország határain belül, és az Európai Bíróságnak több döntése is van független pozíciók megszüntetéséről vagy mandátumok lerövidítéséről.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítása sem oldaná meg önmagában az Alkotmánybíróság problémáját, hiszen a testület többi tagja a helyén maradna. Úgy látja, amíg nem világos, kiket, milyen okból és milyen új szabályok mellett váltanának le, addig a legfontosabb kérdés nyitva marad: valódi intézményi változás történik-e, vagy csak az előző kormánypártok bizalmát élvező szereplők helyére kerülnek az új többség bizalmi emberei. Más logó alatt nem biztos, hogy jó lenne folytatni azt, amit a Fidesz csinált - tette hozzá. 

Mi történik akkor, amikor egy hang hónapokon vagy akár éveken át velünk marad, és nem tudjuk kikapcsolni? Ma már a legtöbb egészségi probléma, köztük a fülzúgás hátterét illetően sem érdemes élesen különválasztani a lelki és szervi okokat. A szakemberek inkább úgy gondolkodnak, hogy minden esetben mindkét tényező jelen van, legfeljebb az arányok különböznek. Test és lélek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással, és hatnak is egymásra, amely elképzelés a modern orvostudományban is mind­inkább meghonosodik, és másképp tekintenek a betegségek lehetséges hátterére, folyamataira.